Alekoszék esete a Médiahatósággal

A Való villában Alekosz és a valóságshow többi „sztárja” éppen sokadik alkoholmámoros estéjükön használják el magukat, amikor a televízió képernyőjére tapadó gyermekszemek a cigaretta felparázsló fényében nézik a „példaként” eléjük táruló képeket. Ám a jelenetet már más szemek is figyelik. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakértője feltehetőleg ekkor már a sokadik strigulát húzza azon a listán, amelynek köszönhetően májusban összesen 232 millió forintos bírságot szabnak ki az RTL Klubra. Új szelek fújnak a gyerekek és a média viszonyának szabályozásában.

A televízió és a gyerekek

A legtöbb gyakorló szülő előbb-utóbb szembesül azzal, hogy a televízió szinte elkerülhetetlenül hatással van a gyerekekre és sajnos egyre gyakrabban olyan médiatartalmak is eljutnak hozzájuk, amit nem tartunk kívánatosnak.

A televízió gyermekekre gyakorlat hatását szinte már a technológia megjelenésétől vizsgálták a szakemberek és a hazai és nemzetközi vizsgálatok adatai is megerősítik, hogy a gyermekek ismeretszerzésének egyik legmeghatározóbb csatornája a TV.

A témát összefoglalóan vizsgáló Kiss Judit tanulmányában (Új Pedagógiai Szemle, 2004/09), amelyet az iskolás gyerekek médiafogyasztási szokásainak kutatásáról ír megállapítja, hogy mivel a televízió szinte mindenütt jelen van, így hatása is minden korlátozás ellenére érzékelhető. A médium által okozott káros hatások mérsékléséhez nemcsak a befogadók „képviselőinek”, a szülőknek, pedagógusoknak, pszichológusoknak kell több figyelmet fordítaniuk a jelenségre, hanem a társadalomnak intézményesült szabályozó funkciókat is ki kell alakítania.

A médiatörvény és a kiskorúak védelme

A kiskorúak és nevelőik kiszolgáltatottságát felismerték a magyar jogalkotók is, így az utóbbi években több jogszabályban is foglalkoztak a gyerekek és a média viszonyának szabályozásával. Minőségi változást hozott azonban a tavaly elfogadott, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény a területen.

Az új médiatörvény kapcsán méltatlanul szorult háttérbe az a tény, hogy az új szabályozás kiemelten foglalkozik a kiskorúak védelmével és új eszközöket is ad a szülőknek, nevelőknek ahhoz, hogy fellépjenek a gyermekekre szerintük káros hatásokkal szemben.

A családháló.hu éppen ezért megkereste a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH), hogy a segítségükkel körbejárjuk az új szabályozás adta lehetőségeket a területen.

Hatósági eljárás kezdeményezése

Amennyiben úgy gondoljuk, hogy a gyerekekre káros műsorral találkozunk a televízióban, a médiatörvény 145. szakaszának megfelelően a hatósághoz címzett bejelentéssel élhetünk. Ebben az esetben nem kell attól tartanunk, hogy bonyolult közigazgatási eljárásba keveredünk, mivel a bejelentésünk alapján az NMHH vizsgálja meg, hogy valóban történt-e jogszabálysértés és amennyiben egyetért velünk hivatalból a hatóság kezdeményezi az eljárást, így a bejelentő nem minősül ügyfélnek, így nem is kell a továbbiakban részt vennie az eljárásban.

Az NMHH tájékoztatása szerint ezen felül is van lehetőségünk fellépni hasonló ügyekben, hogyha a hatóság részeként működő Média- és Hírközlési Biztoshoz fordulunk.

A biztos „jogok, valamint méltánylást érdemlő érdekek érvényesülésének elősegítésében működik közre”. A biztos eljárása nem hatósági eljárás. Olyan ügyekben érdemes hozzá fordulni, amikor jogszabálysértés nem valósult ugyan meg, de a média termék- vagy szolgáltatás nyújtása során úgy véljük, hogy a szolgáltató magatartása mégis a „méltánylandó” érdekeink sérelmét okozza.

Az NMHH elnöke, az NMHH hivatala és a Médiatanács azokat a kérelmeket, amelyek alapján hatósági eljárás nem indítható, de az érdeksérelem nyilvánvaló, a Média- és Hírközlési Biztoshoz teszi át. Ez fordítva is működik: ha valaki a biztoshoz fordul, és a biztos jogsértést fedez fel az eset kapcsán, akkor átteszi az ügyet a hatósági eljárásra jogosult szervekhez.

A biztos az ügyek kivizsgálása során adatokat kérhet a szolgáltatóktól, kiadóktól és egyfajta egyeztetési eljárást folytat le a felek között. Ez tulajdonképpen írásban és/vagy személyes találkozókon végzett mediátori tevékenység, amelynek során a biztos az ügyfelek érdekeit képviseli. A cél a mindenki számára elfogadható egyezség megkötése.

A megelőzés a mi dolgunk is

A hivatalos fellépés lehetősége eredményezheti, hogy hosszú távon kevesebb veszélyforrás jelentkezik a médiában, ám a büntetésekkel a hatóság csak utólag tudja szankcionálni a szolgáltatókat, ráadásul sokszor akkora anyagi hasznot húz egy-egy televíziós adásból a tulajdonos, hogy gondolhatja úgy, ez még „belefér” és talán kicsit módosítva, de folytatja a műsort, ami így továbbra is eljuthat a kiskorúakhoz is.

Éppen ezért semmi sem pótolhatja azokat a pozitív kampányokat és elsősorban a helyes szülői hozzáállást, amelyek a megelőzést szolgálják. A gyermekek „képviselőinek” azon felül, hogy figyelmet fordítanak arra, hogy mikor és mennyit néz a gyerek TV-t, fontos lenne már a kisgyerekben egyfajta egészséges ellenállást kialakítani azzal kapcsolatban, hogy kritikátlanul „élvezze” az elé táruló műsort, ne akarja mindenáron megnézni és ne érdekelje annyira az adott tartalom.

Hová forduljunk, ha bejelentést szeretnénk tenni?

Amennyiben az NMHH-hoz szeretnénk fordulni bejelentéssel, azt az alábbi elérhetőségek valamelyikén tehetjük meg:

Postán: 1088 Budapest; Reviczky utca 5. Telefonon: +36 1 429 8600, +36 1 267 2590. Faxon: +36 1 267 2612. E-mailben: info [at] mnhh [dot] hu

Fotó: theparentszone.com