Alva jár?

Alvajárás, más néven somnambulizmus névvel az elmúlt század végéig olyan egyéneket illettek, akik alvás közben ágyukból fölkelve jártak-keltek, mintha éber állapotban lennének. Felébredve a történtekre nem emlékeztek vissza.

Az alvajárás a gyermekek felét, a felnőttek mintegy három százalékát érinti. Öt-tizenkét éves kor között egyes szerzők szerint a gyermekek kb. tizenöt százalékának volt legalább egyszer alvajárásos tünete.

Az alvajárással kapcsolatos esetek többnyire veszélytelenek, ám megesik, hogy az alvajáró megsebesítheti önmagát vagy másokat.

Okok:

Az alvajárás az elalvási és felébredési folyamatok kisiklásából, a mélyalvás és a felületesebb REM-szakasz egyes funkcióinak zavarából adódik. Okai közt szerepelhet genetikus, örökletes hajlam, de kiválthatja fizikai, testi és lelki hatás is.

Tünetek:

Elalvás után egy-három órával, a mélyalvás szakaszban jelentkezik. Általában egyszer fordul elő éjszakánként, átlagosan tíz percig tart.

Az alvajáró gyermek nyitott szemmel, messzire néző tekintettel felül az ágyában, majd felkel, és lassan járkálni kezd a szobában.

Ha hozzászólnak, lehet, hogy válaszol szülei szavára, kérésükre lassan visszatér a fekhelyére, vagy eljut a szülei szobájába, s valamelyikük ágyába bújik.

Mit tehetünk?

Megnyugtató szavak kíséretében visszakísérhetjük a saját ágyába, rövid ideig melléülünk, szelíd szavakkal tovább nyugtatjuk. Megszidni sosem szabad, sem éjjel, sem a reggeli felébredés után, hisz cselekedete nem tudatos, nem is emlékszik rá.

Kezelés:

Annak megállapítása, hogy valóban alvajárásról van-e szó csak alváslaboratóriumban lehetséges, amit huszonnégy órás EEG-vel tudnak vizsgálni.

Kezelése lehetséges gyermekpszichoterápiás módszerekkel is.