Ami jó a nőknek, az a társadalomnak is jó

Az, hogy milyen helyet foglalnak el a nők a világban, nagyon összetett kérdés, hiszen sorsuk és társadalmi megítélésük kultúránként eltérő. Ám felmérések bizonyítják, hogy azokban az országokban, ahol a gyengébbik nemet bevonják a gazdaságba és a közéletbe, ott javul az életszínvonal, a nők taníttatása, felvilágosítása pedig talán az egyetlen járható út a demográfiai krízis megállítására. Ezekre a tényekre továbbá a tudatosan tervezett, felkészült és biztonságos anyaság szerepére hívta fel a figyelmet fotókiállításával a BOCS Alapítvány az Afrikai, Karibi és Csendes óceáni továbbá EP képviselők Közös Parlamenti Közgyűlésén, ahol  Ertsey Katalinnal, az  LMP országgyűlési képviselőnőjével a magyar nők helyzetéről is beszélgettünk.

Ami a nőnek jó, az jó a társadalomnak is – fogalmazott a BOCS Alapítvány sajtótájékoztatóval egybekötött kiállítás megnyitóján Ertsey Katalin, az LMP országgyűlési képviselőnője. A Külügyi bizottság tagja az Afrikai, Karibi és Csendes óceáni továbbá EP képviselők Közös Parlamenti Közgyűlésén szervezett eseményen arra szerette volna felhívni a figyelmet, milyen óriási szerepe van napjaink társadalmi és gazdasági problémáinak megoldásában a nőknek. A gyengébbik nem esélyegyenlősége ugyanis hozzájárul az adott ország gazdasági versenyképességének javulásához, jól látszik ez a skandináv országok példáján is – mutatott rá beszédében a képviselőnő, majd hozzátette, hogy sajnos a fejlődő országokban éppen ellenkező a helyzet. A nők jogfosztása illetve szenvedése még tovább erősítheti azt a képet, hogy nincs kiút a kedvezőtlen helyzetből. Pedig az afrikai, ázsiai országokban kimutatták, hogy egy nő, akinek van bevétele, sokkal inkább fordítja keresetét a családjára, mint egy férfi. Szomorú tény, hogy évente 75 millió nem kívánt terhesség van világszerte, ami elveszi a minőségi élet lehetőségét és az abból következő fejlődés lehetőségét – fogalmazott Ertsey Katalin. A képviselőnő rámutatott: ez a probléma megfelelő oktatással, felvilágosítással kezelhető, és tenni kell azért, hogy az egész világon és Magyarországon is minél több örömmel várt és kívánt gyermek szülessen.

Az eseményen Gál József vitorlázó, az Afrika-Európa projekt igazgatója beszélt arról, milyen összetett manapság a nők sorsa a világban: a természet adta szép szerep, az anyaság mellett ugyanis egyre több kihívással kell megküzdeniük. Egyre nehezebb megfelelni a társadalmi elvárásoknak, s a világutazó úgy látja, a férfi és női szerepek tisztázatlansága, ugyanakkor a nőkre nehezedő társadalmi nyomás mind-mind mélyítik a problémát. Gál József véleménye szerint ugyanakkor nagy felelőssége van a nemzetközi közösségeknek abban, hogy az éhező világ problémáira milyen megoldás születik. A kiállításon végül megszólalt Varsányi Ferenc, akinek a BOCS Alapítvány kenyai tanulmányútján készített fotóit állították ki az eseményen. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy a szegényebb népek problémái – noha látszólag távol állnak a mi világunktól – mégis szervesen kapcsolódnak hozzánk. Nem csak humanitárius okokból kell odafordulnunk, hanem mert valós gazdasági és ökológiai összefüggések vannak a fejlődő országok és a fejlettebb társadalmak problémái között.  

Ertsey Katalint a Családháló arról kérdezte, hogyan látja a mai magyar nők helyzetét a társadalomban. A képviselőnő szerint hazánkban is jelentkeznek a nők egyenlőtlenségéből adódó problémák, méghozzá két, különböző szinten. Az első szint a fejlett országokra jellemző tüneteket mutat, magyarán a nők még mindig kirekesztődnek a gazdasági élet és a politika színteréről. Sajnos a másik szinten viszont még mindig a fejlődő országokhoz hasonló problémákat produkálunk, ami azt jelenti, hogy a szegényebb, képzetlenebb nők nem férnek hozzá a családtervezési lehetőségekhez. A képviselőnő úgy látja, az abortuszok számának visszaszorításában elsősorban a megelőzés, a felvilágosítás játssza a legfontosabb szerepet, a demográfiai problémákat azonban azzal lehetne orvosolni, ha a nők több olyan lehetőséget kapnának, ahol a munka és a családi szerepkör összeegyeztethető. Mint elmondta, ma Magyarországon a kisgyerekes nők foglalkoztatása a legalacsonyabb, ezért születik olyan kevés gyerek, mert az első baba után csak az mer szülni, akinek ez nem jelent anyagi bizonytalanságot. Ertsey Katalin szerint az elsődleges megoldás nem a meghosszabbított GYES, hanem a rugalmas munkahelyek, családi napközik létesítése lenne. Mint mondta, az egymást segítő hálózat nem is annyira újkeletű, többek között Afrikában is létezik. E tekintetben sokat tanulhatunk a természeti népektől – tette hozzá.