Családháló

Kezdőoldal Egészség és lélek „Azért beteg folyton az összes gyerek, mert Janikát elhozza náthásan is az anyja!” avagy Hogy is van ez az ovivírus dolog?

„Azért beteg folyton az összes gyerek, mert Janikát elhozza náthásan is az anyja!” avagy Hogy is van ez az ovivírus dolog?

Akinek van bölcsis, ovis gyereke, tudja, miről beszélek: a gyerek orra kb. ősztől tavaszig folyik, és ha minden kis náthával otthon tartanánk, erős mínuszba kerülnénk szabadságilag… Idén nálunk a kisebbiknek a pénteken kezdődő ovi után két nappal már folyt az orra, pedig ugye egész nyáron semmi.

Írta: Hojdák Annamária,

Az első gyerekünket még mi is otthon tartottuk, ha csak bedugult az orra. Mindkét gyerekünk olyan típus, hogy csak nagyon ritkán veri le őket a lábukról a betegség, úgyhogy ilyenkor, mivel a doktornő alapból kiírja őket, egy-két hétig boldogan táncolnak otthon a fejünkön. Miközben mi dolgoznánk, vagy épp pihennénk, mert minket jóval inkább ledöntött a kór, mint őket…

 

Dr. Novák Hunor írt erről, parázs vitákat kiváltva, többek között itt és itt.

„Náthás gyereket ugyanakkor nem indokolt az esetek többségében elkülöníteni, erről már cikkemben írtam – fejtegeti. – Ezt nem én mondom, hanem a világ vezető orvostudományi szaklapja, az Uptodate.com. A magyarázat egyszerű: már a tünetek megjelenése előtt, a látszólag teljesen egészséges gyerek már megfertőzi társait a náthát okozó vírussal. Azaz hiába vesszük ki már az első tüsszentéskor a gyereket oviból, bölcsiből, a náthás járvány már elkerülhetetlen, mert a gyerekek így is  – úgy is összevissza fertőzik egymást.”

És akkor jönnek a kommentek sorban. Hogy hiába van így, mert nincs így, és hiába van külföldön úgy, hogy például

„Náthás gyerek nem számít betegnek, egy nappal se enged a doki [tovább] otthon ülni mint szükséges! Ha minden nátháért otthon tartanák a szülők a gyerekeiket, nem is dolgozna ősztől nyárig egy anya se! … Itt Belgiumban a náthás köhögő nagycsoportos lányomnak próbáltam a háziorvostól igazolást kérni, hogy itthon még egy kicsit gyógyulgasson, de egy kivizsgálás után meggyőzött, hogy meg fog az oviban is gyógyulni, és még egy picit rám is pirított, hogy indokolatlanul akarom otthon tartani!”

– mert nálunk ez nem úgy megy, mint a nem-gyerekcentrikus nyugaton, mi szeretjük a gyerekeinket, nem hagyjuk őket szenvedni.

Dr. Novák Hunor még kommentbe is beilleszti a nyomaték kedvéért, hogy „Ha a gyerek közérzete jó, és szeretne menni közösségbe, nem helyes otthon tartani”, de ezt körülbelül az összes hozzászólás alá beszúrhatná, és még akkor se menne át; az emberek masszívan úgy reagálnak az olvasottakra, hogy szenvedő gyereket nem helyes oviba vinni, és kész. (Itt lehetne külön elemezni a jellemző érveléskultúrát… Az is érdekes viszont, hogy amennyire tekintély az orvos, ha műtétre kerül a sor, annyira nem az, ha leír valamit.)

Nálunk az egyik óvónő pont ilyen „lazán” veszi. Ha valamelyik gyereket azzal visszük reggel, hogy „Szüttyös, maradjon, vagy ne maradjon?”, csak legyint, hogy hát ősz van, jön a hideg, persze, hogy szüttyös. És ez ugye kiscsoport, itt a vírusoknak nagyon boldog életük van, sokat utazhatnak mindenfelé.

 

 

Engem megnyugtatott a Novák Hunor-féle kitétel. Őszintén szólva ilyenkor az esetek döntő többségében nem saját maguk miatt tartottam őket otthon – hiszen nem voltak levertek –, hanem a csoport miatt, hogy ne vigyék be azt, amit amúgy onnan hoztak. De eszerint felesleges volt minden erre irányuló próbálkozás, meg a saját életünk nehezítése is általa.

Szóval – indulhat a kövezés –, eltöprengtem rajta, hogy ugyan hány anya lehet a vérmesen támadó hozzászólók között, akinél egész picit se játszik be a döntésbe az, hogy mit fog szólni a többi szülő, ha látják belépni a terembe a vöröslő orrú csemetéjüket. És én is ismétlem, hogy NEM az elesett, rossz kedélyű gyerekekről beszélek, meg nem is a hasmenésesekről!

Hanem főképp arról az anyabetegségről, mikor azért akarnak feddhetetlenek lenni, hogy szabadon ekézhessék azokat, akik nem azok, vagy magasról tesznek az egész „ki a jobb” kérdéskörre. Meg arról az anyabetegségről is, mikor annyira félnek a többiek ítéletétől, hogy inkább másképp csinálnak mindent, mint amúgy akarnák. Semennyi időm sincs sütni farsangra, de inkább megcsinálom éjjel, nehogy azt mondhassák, hogy. Nem vagyunk eleresztve, de inkább költök többet ruhára, nehogy azt mondhassák, hogy. És beíratom a különórára, mert a többiek is.

Közben meg ugye azt mondjuk, hogy olyan gyereket szeretnénk nevelni, akinek van önbecsülése, és képes képviselni a saját érdekeit. De mégis honnan tanulná azt meg…?

Szóval bocs, anyatársak, de én be fogom vinni náthásan a gyerekem, ha jó kedélyű. Mégpedig azért, mert az ítéleteteknél fontosabbnak tartom az önmagamért, önmagunkért való kiállást.

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
Folytatja előadásait az Apa Akadémia!

Szeptember 21-én lesz az idei első előadás, Az apaság születése címmel, majd október 26-án folytatódik Apaként válás után címmel. Az...

Close