Baktériumok szállodája az emberi test

Az utóbbi évek nagy felfedezése, hogy több baktériumsejt él bennünk, mint amennyi a saját sejtjeink száma. A velük való kölcsönhatásunk egyelőre beláthatatlanul bonyolult, de az már bizonyos, hogy az egész többsejtű lét - így a miénk is - elképzelhetetlen volna nélkülük. A bennünk élő baktériumtömeg, a mikrobiom egyensúlya nélkülözhetetlen a megfelelő emésztéshez, az immunrendszer működéséhez és a betegségek féken tartásához.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2013. február 10. szabo.daniel

Az utóbbi évek nagy felfedezése, hogy több baktériumsejt él bennünk, mint amennyi a saját sejtjeink száma. A velük való kölcsönhatásunk egyelőre beláthatatlanul bonyolult, de az már bizonyos, hogy az egész többsejtű lét – így a miénk is – elképzelhetetlen volna nélkülük. A bennünk élő baktériumtömeg, a mikrobiom egyensúlya nélkülözhetetlen a megfelelő emésztéshez, az immunrendszer működéséhez és a betegségek féken tartásához.


A baktériumokkal való együttélésünk története igen régi história: becslések szerint valamikor másfél milliárd évvel ezelőtt kezdődhetett. Ekkor történt ugyanis, hogy ősünk – aki akkor még maga is valami baktériumféle volt – “összebútorozott” a ma mitokondriumként ismert, energiaellátásunk nagy részét biztosító sejtszervecske baktérium elődjével. Innentől fogva a valódi sejtmagvas lények, vagyis az eukarióták – akik közé mi is tartozunk – élettana és evolúciója elválaszthatatlanul összefonódott a baktériumokéval, akik a sejtjeinkbe költöztek, és megváltozott formában ugyan, de ma is ott élnek.

Sejtjeink kölcsönhatása a tulajdon mitokondriumaikkal az együttélés lehető legszorosabb formája, az ún. endoszimbiózis, melyben az egyik élőlény a másik sejtjeinek a belsejében lel végleges otthonra. Ám a kölcsönös függés lehetőségeinek skálája igen széles, a viszonylag lazától az egészen szorosig. Az utóbbi idők kutatásainak nyomán világossá vált, hogy a soksejtű állatok (beleértve természetesen az embereket is) seregnyi fajta baktériummal állnak kölcsönösen előnyös kapcsolatban a függőség legkülönbözőbb fokain. Kiderült például, hogy mind a gerinctelenek, mind a gerincesek külső és belső hámfelszínei “kiválasztják” maguk számára a környezetből azokat a baktériumokat, amelyek az evolúció során már odaszoktak, és amelyek jelenlétükkel – a biztonságos megélhetésért cserébe – számtalan előnyhöz juttatják gazdájukat. Az állatokkal kívül-belül együtt élő baktériumok segítenek például kiterjeszteni a befogadó szervezet számára hasznosítható táplálékok körét, jelentősen hozzájárulnak az immunrendszer éretté formálásához, és féken tartják kórokozó unokatestvéreiket.