Betegségek, amelyek fejlődési lemaradást okozhatnak

Növekedési és percentilis görbeként is ismert az a gyarapodási standard, aminek segítségével a szakemberek és a laikusok kiindulópontot kapnak a gyerekek növekedési ütemének értékeléséhez. Több náció és körülbelül 8500 gyermek bevonásával készült felmérés adja az alapját a WHO oldalán, valamint egyes magyar weboldalakon is elérhető sávozott görbéknek. Segítségükkel egészen 19 éves korig követhetjük nyomon a növekedési átlagértékeket. Ha a kornak, nemnek megfelelő sávban elhelyezzük a gyermek értékét, hamar kiderülhet, van-e ok az aggodalomra, vagy csak később növi ki magát a gyerek, esetleg egyszerűen ilyen filigrán alkat.

Mitől jöhet létre fejlődési lemaradás?

Minden komolyabb megbetegedés, ami a szervezet energia-egyensúlyát rossz irányba tolja el – akár egy szívbetegség, akár egy anyagcserezavar vagy hiányállapot -, okozhat fejlődési lemaradást – világít rá dr. Kovács Tibor csecsemő- és gyermekgyógyász.
Anyagcsere-betegségeknél az eredményezi a fejlődési gondokat, hogy megbomlik a szervezet kívánt egyensúlya, kevesebb tápanyag és energia hasznosul, mint kellene. Ha a szervezetben a bevitellel kapcsolatban vagy a feldolgozás, felszívódás során adódik probléma, a szervezet “mínuszba? kerül. Ilyen esetben testünk rendszere a létfontosságú szervekre fókuszál, ezeket igyekszik fenntartani, s a “felépítő? folyamatokra, fejlődésre nem marad “muníció?.

A leggyakoribb kórállapot, ami a fejlődést lassíthatja, az a tartós vashiányos vérszegénység – mondja a szakember. Az anémiánál az oxigénszállításért felelős vörösvérsejt (s a benne található fehérje, a hemoglobin) mennyisége csökken, így a szöveti oxigénellátottság romlása, s az étvágytalanság révén fejlődési megtorpanás jelentkezhet.