Dupla öröm

Egy gyermek születésénél nincs nagyobb öröm a családban. Tipikus kép: a leendő apuka és az újdonsült kismama izgatottan várja az első alkalmat, amikor az ultrahang készülék kijelzőjén megpillanthatja szemük fényét. Ám mi történik akkor, ha kiderül, hogy eggyel több ok is van az örömre? Tények és tévhitek az ikerterhességről.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. szeptember 26. szabo.daniel

Egy gyermek születésénél nincs nagyobb öröm a családban. Tipikus kép: a leendő apuka és az újdonsült kismama izgatottan várja az első alkalmat, amikor az ultrahang készülék kijelzőjén megpillanthatja szemük fényét. Ám mi történik akkor, ha kiderül, hogy eggyel több ok is van az örömre. Tények és tévhitek az ikerterhességről.


Ikerterhességről abban az esetben beszélünk, ha az anya egynél több magzatot hord a szíve alatt. Ezt a genetikai hajlamon túl (nagyobb az esélye az ikerszülésnek, ha a családban már voltak ikrek) a különböző környezeti tényezők, hormonális hatások, kis mértékben az anya életkora, illetve a mesterséges megtermékenyítés is befolyásolhatja. Bár évente változik a többes szülések gyakorisága, általánosan elmondhatjuk, hogy körülbelül minden századik szülésre jut egy ikerszülés. Annak ellenére azonban, hogy a modern orvostudomány már felkészült a kockázatok kezelésére, az ikerterhesség mégis figyelmesebb terhesgondozást igényel.

Attól függően, hogy egyetlen megtermékenyített petesejt osztódik több részre, vagy több petesejt termékenyül meg, beszélünk egypetéjű, vagy kétpetéjű ikrekről. Az egypetéjű ikreket szokták két tojáshoz hasonlítani, hiszen nemük, genetikai állományuk, szem- és hajszínük, testfelépítésük is azonos. A kétpetéjű ikrek azonban csupán annyira hasonlítanak egymásra, mint két testvér, hiszen bár nemük lehet azonos, génjeik és külső jellemzőik eltérnek egymástól.

Az ikerterhesség alapvetően több kockázatot hordoz magában és nagyobb az esélye a magzati és anyai szövődmények kialakulásának. Bármilyen jellegű ikerterhességről is beszélünk, az anya hasában ugyanakkora helyük lesz a magzatoknak, mintha egyedül lennének, hiszen a kismama izomzata nem képes a végtelenségig tágulni. Tehát a terhesség korai szakaszában, általában az első két trimeszterig az ikermagzatok fejlődése megegyezik az önmagukban fejlődőkével, ám ahogy növekednek, úgy lesz egyre kevesebb életterük a szűkebb hely miatt. Ez az oka annak, hogy az ikerbabák súlya általában kisebb „magányos” társaikénál. Többes terhesség esetében nagyobb a vetélés, koraszaülés, fekvési rendellenességek esélye.

Míg a kétpetéjű ikreknél két magzatburokról és két méhlepényről beszélünk, addig az egypetéjűeknél nem ennyire egyszerű a helyzet. Ideális esetben itt kettő van mindenből, azonban attól függően, hogy mikor vált szét a petesejt, előfordulhat, hogy két külön burokban fejlődnek, azonban egy méhlepényen osztoznak a magzatok, ami a tápanyagellátás szempontjából fontos tényező. Legrosszabb esetben  közös burokban és egy méhlepényen osztoznak, ami a legtöbb veszélyt rejti magában. Sziámi ikrek, azaz testük különböző pontján összenőtt magzatok ez utóbbi helyzetben alakulhatnak ki.

Az emberi anyaméh eredendően nem több magzat befogadására jött létre, ezért nagyobb a koraszülés veszélye az ikerterhességek esetében. Ám nem minden ikerterhesség végződik ikerszüléssel, hiszen számos esetben az életképesebb magzat ágyazódik be csupán, míg a másik egyszerűen felszívódik.

Többes terhesség alatt tehát nagyobb odafigyelésre van szükség, mint egyéb esetben, hiszen a korábban vázolt kockázatokon túl, gyakran az egyik magzat több vérhez jut, ami a másik magzat fejlődésének lemaradásához vezet. Ebben az esetben hamarabb meg kell indítani a szülést, hogy a „kisebb” baba ne kerüljön veszélybe.

Ikerterhesség alatt különösen fontos, hogy a kismama figyeljen a helyes táplálkozásra: fehérjében, vasban, jódban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag élelmiszereket kell fogyasztaniuk, hiszen esetükben fokozottan érvényes, hogy több ember helyett kell enniük.

Azonban, ha az ikergyermekeivel terhes anyuka fegyelmezetten követi orvosa utasításait és rendszeresen részt vesz az előírt vizsgálatokon, valamint a terhesgondozáson, akkor várhatóan panaszmentesen adhat életet, immáron legalább két újszülött gyermekének.