Egészségesebbek és jobban tudnak küzdeni – kutatás a “pálferisekről”

Rendhagyó volt az eheti kedd esti alkalom. A szokásos előadás helyett a pálferire járókról készült átfogó kutatás eredményeit ismertette Pál Ferivel közösen a vizsgálatot vezető Török Péter, aki a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének igazgatója. 

Mint Pál Feri bevezetésként elmondta, nagyon fontos, hogy ne csak külön-külön, hanem egységben is lássuk magunkat. A kutatás pedig segít abban, hogy ne legyünk a hipotéziseinkre utalva, azzal kapcsolatban, mit gondolunk magunkról, most már a számok adnak pontos képet erről a közösségről.

Közel 966-an töltötték ki a 17 témakört átfogó, 200 kérdésből álló kérdőívet, papíron vagy online módon. Eszerint az átlagos kedd esti alkalomra járó személy 33-37 év közötti diplomás, alkalmazásban álló hajadon. Az idejárók kétharmada nő, egyharmada férfi. Pál Feri szerint ugyanakkor ez jó arány, hiszen nagy eredmény, hogy egy társkapcsolatról, családi kapcsolatokról, spiritualitásról szóló programra ennyi férfi jön el.

Nem párt találni jönnek

Legnagyobb arányban fiatal felnőttek és középkorúak járnak az előadásokra, ugyanakkor érdekes módon a helyszínváltozás valamelyest befolyásolta a közönség összetételét: csökkent a fiatalok és a hajadonok aránya is, és nőtt a házasok, illetve a középkorúak száma.Pál Feri szerint mindezzel eltemethetjük azt a mítoszt, amely szerint a keddi alkalmakra a fiatalok járnak. „Azt lehet mondani, hogy mi egy felnőtt világ vagyunk. Pedig számtalanszor találkoztam azzal, hogy Feri atya a fiataloknak beszél. Ez egész egyszerűen nincs így.”Az adatok azt a mítoszt is megdöntik, miszerint párt találni jönnek ide az emberek – jegyezte meg Török Péter.

Az idejárók fele azt mondja, hogy az egyház tanítása szerint vallásos; ez jóval magasabb, mint az országos adat, ami 15 százalék. A vallásosak között jelentős többségben vannak a katolikusok,további negyven százalék ugyanakkor „csak”a maga módján tartja vallásosnak magát. Spirituális beállítottságúnak viszont több mint kilencven százalék véli magát. Az adatok kapcsán Pál Feri kitért arra is, hogy úgy látja, megfordult a logika, amely szerint a város vallástalan, szemben a vallásos vidékkel. „A 21. század eleji Magyarországon a kereszténység a vidéki népi vallásosság súlypontból elkezdett elindulni egy városi értelmiségi irányba – mondta Pál Feri. Török Péter megerősítette, valóban kezd eltolódni a hangsúly, de azért vidéken még mindig többen vallásosak.

Változások a gondolkodásban és a viselkedésben

De mit jelentenek a kedd esti alkalmak a résztvevők számára? Ezt is vizsgálták a kutatók, s azt találták, hogy a megkérdezettek 86 százalékának javult a világlátása, jobbak lettek a kapcsolatai és türelmesebbekké váltak. Pál Feri nagyon pozitívnak látja ezeket az eredményeket, úgy tűnik, hogy nemcsak a gondolkodás átalakulása mutatható ki, hanem személyiségbeli és magatartásbeli, cselekvésbeli változás is, ami nagydolog, mivel ez nem egy önismereti csoport. „Ha le akarom egyszerűsíteni, a beszéd révén és a programok révén a magatartásunkban és a személyiségünkben is tudtunk alakulni és változni”. Pál Feri szerint különösen érdekes, hogy bár az előadásokban két éve nem esik szó direkt módon a kereszténységről, az egyházról, a hitről, mégis a megkérdezettek azt mondták, javult az egyházzal való kapcsolatuk.

Több év, több önbecsülés

A felmérés a lelki egészség kérdésével is foglalkozott. „Lelkileg nagyon egészséges csoportról van szó, kiemelkedő, hogy94 százalék azt mondja, jó az egészsége, és az is különleges, hogy 84 százalék érzi azt, hogy befolyása van a saját életére. 75 százalék inkább pozitívan ítéli meg önmagát, ami szintén jó eredmény” – ismertette tovább az eredményeket Török Péter, amire Pál Feri így reagált:„Boldogabbak és egészségesebbek vagyunk, mint az átlag, nagyon tetszik, hogy a tanult tehetetlenség rettenete nem vonatkozik ránk. Az a hipotézisem, hogy az átlagnál jobbak vagyunk a megküzdési stratégiákban való jártasságunkban. Ugyanakkor minden negyedik közülünk alulbecsüli magát. Ezzel még dolgoznunk kell”. Török Péter szerint az eredmények alapján az is mondható, hogy aki jobb önbecsülést szeretne „öregedjen meg kicsit, házasodjon meg, szerezzen diplomát, legyen egy ivócimbora-kör tagja és sűrűbben imádkozzon”.

A jó házasság titka nem a pénz

Mi szükséges a jó házassághoz? A kedd esti alkalomra járók nagy vonalakban ugyanazt mondják, mint az országos átlag. Eltérés van ugyanakkor abban, hogy a sikeres házassághoz mennyire szükségesek gyerekek. A kedd estékre járók ezt a szempontot az országos átlagnál hátrébb sorolták, csakúgy, mint a jövedelem kérdését. Az anyagiakat a pálferisek a legutolsó helyre tették, ebben ugyanakkor szerepe lehet annak, hogy a többség alkalmazásban áll, diplomás, tehát biztosabbnak érzik magukat ezen a területen. A pénz mellett a szex sem került be az első öt olyan szempont közé, amely jobbá teszi a házasságot. Érdekes ugyanakkor, hogy éppen ez a két téma nagyon is előkerült akkor, amikor a házassággal való elégedetlenség kérdése volt a fókuszban.

Mint azt Török Péter elmondta: hamarosan egy vallásszociológiai társaság előtt prezentálja a kutatást, amelyet nemzetközi konferenciákon is bemutat majd.