Egy csendes gyilkos – a glutén
Európában az emberek egy százaléka gluténérzékeny, ám sok a lappangó eset. A klasszikus tünetek – puffadás, hasgörcs, fogyás – ugyanis napjainkban kevésbé jellemzőek, viszont az általa kiváltott bajok skálája igencsak széles a vasszegénységtől a spontán vetélésig. Így sokan nincsenek tisztában azzal, hogy valójában mi okozza problémájukat. Pedig a lisztérzékenység teljes életmódváltást kíván, különösen, ha gluténérzékeny gyerek van a családban.

Fotó: Pixabay
Európában az emberek egy százaléka gluténérzékeny, ám sok a lappangó eset. A klasszikus tünetek – puffadás, hasgörcs, fogyás – ugyanis napjainkban kevésbé jellemzőek, viszont az általa kiváltott bajok skálája igencsak széles a vasszegénységtől a spontán vetélésig. Így sokan nincsenek tisztában azzal, hogy valójában mi okozza problémájukat. Pedig a lisztérzékenység teljes életmódváltást kíván, különösen, ha gluténérzékeny gyerek van a családban.
A lisztérzékenység (coeliakia) vagy más néven gluténérzékenység egy autoimmun betegség, ami azt jelenti, hogy a szervezet valamilyen okból önmaga ellen termel olyan anyagot, amely elpusztítja saját szöveteit. Bármilyen életszakaszban szembetalálhatják magunkat vele azok az emberek, akik genetikailag hordozzák magunkban a hajlamot rá. Ha kisebb korban derül ki az érzékenység, akkor nem okoz akkora törést, hiszen a gyerek megtanul ebben az állapotban élni, a nagyobb baj akkor van, amikor például egy tinédzser szembesül a problémával, aki már belekóstolt az életbe. Számukra sokkal nehezebb betartani a szigorú diétát – árulja el Bárdos Ferenc, a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete munkatársa. Mint mondja ugyanis, erre a problémára az egyetlen gyógyszer az élethosszig tartó diétás életmód.
Mivel a gluténérzékeny semmilyen gabonafélét, s annak származékait sem fogyaszthatja, a közétkeztetésben tejesen külön étkezést kell biztosítani számára. A LÉOE munkatársától megtudjuk, hogy az önkormányzatnak elvileg kötelessége gondoskodni ezeknek a gyerekeknek az étkeztetéséről, ami egyébként nem lehetetlen, ma már ugyanis vannak olyan közétkeztető cégek, ahol igény szerint főznek gluténmentes ételeket is. Minden attól függ, mennyire akarja valaki megoldani a problémát – mondja a szakember rámutatva, hogy egy olyan nagyváros közelében, mint például Debrecen azért több az ehhez kapcsolódó lehetőség.
Minden családban más reakciót vált ki, ha kiderül a betegség. Általában nagyobb az ijedelem, ha valamelyik szülőről is kimutatják, hogy lisztérzékeny – tudjuk meg Bárdos Ferencről, aki azt is elárulja, sokan nincsenek tisztában vele, hogy allergiásak a gluténra. Ennek oka a rejtett lisztérzékenység, amire a klasszikusnak tartott tünetek, mint például hasgörcs, fogyás, puffadás nem is annyira jellemzőek, mint az egyéb, emésztőrendszerrel gyakorta összefüggésbe sem hozott problémák (például a vasszegénység, bizonyos szembetegségek vagy felnőttek esetében a gyakori vetélés). A szülő sokszor nem is tudja, mi lehet a baj, csak azt veszi észre, hogy nem fejlődik rendesen a gyerek, ilyenkor minden esetben orvoshoz kell fordulni, aki megállapítja a probléma okát. A rejtett érzékenység ellenére a LÉOE munkatársa azzal biztat, hogy érdemes minél hamarabb eljutni a kivizsgálásig, mert, mint mondja, manapság már kiváló módszerekkel viszonylag gyorsan ki lehet deríteni az érzékenységet.
A glutén-diéta nem olcsó mulatság, bár a lisztérzékeny gyermekek után emelt családi pótlék jár, és a gonddal küzdő adózó felnőttek is kapnak adójóváírást. Annál nehezebb helyzetben vannak a felsőoktatásban tanulók, a nyugdíjasok és a munkanélküliek, rájuk eleddig nem gondoltak a törvényhozók. A család mindenesetre azzal segít a legtöbbet, ha a főzés során teljesen átáll a gluténmentes ételek előállítására. Persze nem kell mindenkinek a drága, gluténmentes kenyeret ennie, de olyan élelmiszerek, mint például a rántás vagy a különböző sütemények mind-mind készülhetnek rizslisztből. (Ezt a család többi tagja észre sem fogja venni.) Annak ugyanis súlyos következménye van, ha valaki érzékenysége ellenére nem tartja be a diétát: tünetei egyre rosszabbá válhatnak. Olyan is előfordulhat, hogy halálhoz vezetnek a lisztérzékenység által kiváltott betegségek anélkül, hogy valaha is kiderülne az eredeti baj.
A gyerekekben azt kell tudatosítani, hogy a lisztérzékenység önmaga nem egy betegség, hanem egy állapot, amivel együtt lehet, együtt is kell élni – mondja Bárdos Ferenc, hozzátéve, hogy tudatosítani kell bennük, hogyan tudnak védekezni a felmerülő problémákkal szemben. Nagyon jót tesz például a sorstársakból alkotott közösség, minden évben nagy sikernek örvendenek azok a táborok, amelyeket gluténérzékeny fiataloknak szerveznek.
A betegség kiváltásáért a gluténnak, népies nevén a sikérnek (amivel a búza minőségét szokták osztályozni a mezőgazdaságban, illetve a sütőiparban) egy speciális fehérjéje, a gliadin a felelős. Ez a kalászos gabonanövényekben (árpa, búza, rozs) található, károsító hatását a vékonybél proximális szakaszában (ez rögtön a gyomor utáni vékonybél szakasz), a vékonybél nyálkahártyáján fejti ki. A keletkező toxikus anyag teljesen vagy részben elpusztítja a nyálkahártya felszíni sejtjeit, így csökkenti a tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok felszívódását. Bár a vékonybélnek nem ez az egyetlen feladata, a lisztérzékenység kialakulásában ennek a károsodása a legmeghatározóbb.