Egy rejtélyes női betegség nyomában

Sokan a gyermekvállalás nehézsége kapcsán szembesülnek egy különös diagnózissal: endometriózis. A meddőséggel küzdő nők tizede szenved ettől a betegségtől, amely sokszor kellemetlen vagy fájdalmas tünetekkel is jár. Mekkora az orvos és a beteg felelőssége a korrekt diagnózisban, van-e kiegészítője a nyugati orvoslásnak és számít-e a lelki megerősödés? Kérdések és válaszok az endometriózisról.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2013. április 23. bencze.aron

Sokan a gyermekvállalás nehézsége kapcsán szembesülnek egy különös diagnózissal: endometriózis. A meddőséggel küzdő nők tizede szenved ettől a betegségtől, amely sokszor kellemetlen vagy fájdalmas tünetekkel is jár. Mekkora az orvos és a beteg felelőssége a korrekt diagnózisban, van-e kiegészítője a nyugati orvoslásnak és számít-e a lelki megerősödés? Kérdések és válaszok az endometriózisról.


„Eltévedt” szövetek

Sokan hallották már a kifejezést, de talán kevesebben tudják, mi is az endometriózis. Az endometrium a méh belső felszínét borító szövet, amely minden hónapban a menstruációs ciklus során felépül és leválik. Az endometriózis betegségben az endometriumhoz hasonló szövet a szervezet más területein, a méh üregén kívül, jellemzően a hasüregben is megtalálható. Ezek a csomók fájdalmat, meddőséget és sok más problémát okozhatnak, különösen azért, mert ugyanúgy reagálnak a menstruációs ciklus során, mint a méh nyálkahártyája, vagyis havonta leválnak vérzés formájában. Azonban a méh üregén kívül az endometrikus csomók nem tudnak kijutni a testüregből, így előfordulhat belső hasüregi vérzés, gyulladás és hegképződés, illetve elhelyezkedéstől függően számos panasz, például a vizeléssel kapcsolatban.

Milyen panaszok esetén kell tehát orvoshoz fordulni? Az endometriózis leggyakoribb tünete az erős fájdalom, főleg a menstruáció előtt és alatt, esetleg a nemi élet során. Az is gyanús lehet, ha szokatlan fáradékonyságot, deréktáji fájdalmat, hasmenést vagy székrekedést tapasztalunk. A tünetek általában az idő előrehaladtával romlanak, bár bizonyos esetekben a tünetek javulása majd újra kialakulása a jellemző. Sokan ugyanakkor semmiféle tünetet nem észlelnek, és esetleg csak a meddőségük kapcsán derül fény a betegségükre.

A diagnózis lépései

Számos elmélet létezik az endometriózis kialakulásáról, de eddig egyik sem tűnt megdönthetetlennek és a diagnózis is bizonytalan lehet mindaddig, amíg azt hastükrözés (laparoscopia) útján nem igazolták szövettani mintavétel alapján. Az általános érzéstelenítésben végzett sebészeti beavatkozás során, apró hasfali nyílásokon keresztül a hasüreget széndioxid gázzal töltik fel, majd egy optikai rendszer segítségével feltérképezik a kismedencét és a hasüreget. Ezzel a módszerrel a néhány milliméteres csomók is látható válnak.

Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a nőgyógyászati vizsgálat során az orvos maga tapintja ki az endometriózisra jellemző csomókat. A tünetek is árulkodóak lehetnek, de a pontos információt a betegség elhelyezkedéséről és kiterjedéséről valóban csak a laparoscopos megerősítés adhatja.

Kettős teher?

Dán kutatók szerint az endometriózissal élő nőknek kétszer nagyobb az esélye a gyulladásos bélbetegségekre, mint a többi hölgynek. A tudósok 1977 és 2007 közt monitoroztak 37 ezer dán nőt, akik betegségük miatt rövidebb-hosszabb kórházi kezelésre szorultak. Az átlagosan 13 évig megfigyelt nők közül 320-nál alakult ki gyulladásos bélbetegség, 228-nál colitis ulcerosa, 92-nél pedig Crohn-betegség. Ez pedig azt jelenti, hogy az endometriózisban szenvedő nőknek 50 százalékkal nagyobb az esélye a bélbetegségekre, mint az átlagos női populációnak. Az is kimutatható volt, hogy az endometriózis diagnózisa után jellemzően 10 éven belül alakult ki bélbetegség. Amikor a kutatók szűkítették a kört azokra, akiknél már sebészetileg is igazolt volt az endometriózis, kiderült, hogy náluk a kockázat már 80 százalékkal volt nagyobb, mint az egészséges nőknél.  
Az összefüggések több irányúak lehetnek: a tudósok egyrészt kutatják a két betegség esetleges közös gyökereit, másrészt elképzelhetőnek tartják, hogy a korábban megjelent endometriózisnál alkalmazott terápiák (elsősorban az szájon át alkalmazandó fogamzásgátlók) hosszútávon növelik a gyulladásos bélbetegségek rizikóját.

A betegnek is aktívnak kell lennie

Reginának egészen 24 éves koráig rendben volt a ciklusa, szinte fájdalmatlanul, pontosan jelentkezett a menzesz. Ám ekkortól egyre erősödött a vérzés, amihez később erős fájdalom is párosult, amit később már a fájdalomcsillapítók sem tudtak teljesen megszüntetni.
-A helyzetet rontotta a hányinger, a hányás, sőt egyre gyakrabban vérzett az orrom is. Természetesen nőgyógyászhoz fordultam, de legnagyobb döbbenetemre, két orvos sem tudta beazonosítani a tüneteimet. Végül azt hiszem, magam diagnosztizáltam magam az internetről. Egyszerűen a tüneteim alapján okoskodtam ki, hogy endometriózisom lehet. Ezt később orvos is diagnosztizálta, de őt már eleve úgy választottam, hogy tudtam, jártas ennek a különös betegségnek a kezelésében.

Nyeső Zsuzsa happy enddel végződő példája is a női aktivitás jelentőségét igazolja.
-A kálváriám 30 évesen, 2006-ban kezdődött, abban az időszakban, amikor a munkahelyemen rengeteg stresszt ért és éppen váltam. Ezért nem is volt meglepő, amikor felborult a menstruációm, és nem 4-5 napig, hanem 10-12 napig tartott. A görcsöknek már nem tulajdonítottam nagy jelentőséget, hiszen 14 éves koromtól ezt éltem át, amit mindenki természetesnek vélt.
Az akkori orvosom nem fedezte fel a betegséget, és egy agyalapi mirigyet befolyásoló gyógyszert írt fel. A valódi diagnózist egy évvel később dr. Demjén László állította fel, aki már tapintás alapján is úgy vélte, endometriózisról lehet szó. A három hónap múlva esedékes mintavétel során aztán kiderült, hogy a szövetek benőttek hüvelybe, a méhbe és a bélbe, tehát nagyon rossz helyen voltak. Nagyra értékeltem a doktor úrban, hogy mindig alternatívákat ajánlott, ami óriási segítség volt ebben a kiszolgáltatott helyzetben. Tudta, hogy nem szeretnék hormonterápiát, így nem is erősködött, inkább felvetette a stresszmentesítést, a táplálkozás- és mozgásbeli változásokat. Végül stresszoldás céljából a vietnami cérnabeültetés mellett döntöttem, ami az akupresszúrának egy prolongált változata.

Orvosi megoldás és életmódváltás      

Zsuzsának hosszú hónapokba telt, amíg magához tért a sokkból, amit a gyógyíthatatlannak minősített betegség okozott. Mivel még gyermekvállalás előtt állt, a nyílt hasi műtét nem kerülhetett szóba, így dr. Szabó Istvánhoz került, a SOTE II. Klinikájára, aki a laparoscopos eljárások avatott szakembere. Sajnos a nagy csomót ő sem tudta eltávolítani, mindössze a húgyhólyagról választott le egy kisebb szövetdarabot. Viszont ajánlott egy speciális klinikát az osztrák Villachban, amely ilyen műtétekre szakosodott. Zsuzsát rövid levélváltás után fogadták és 2008-ban végül megszabadult a túlburjánzott szövetektől. Megszűntek a tünetei, azóta sem újult ki a betegsége és minden lehetősége adott a gyermekvállalásra.
– Óriási tanulság számomra, hogy a stressz elképesztő hatással van a szervezetre, hiszen sok nőnek fokozott nyomás alatt jelentkeznek az első tünetei. Nekem a stresszoldás mellett sokat segítettek az életmódomban bevezetett változások is: áttértem a makrobiotikus táplálkozásra, jártam Arwen-tornára és igyekeztem kivonni a mesterséges anyagokat a környezetemből, amennyire lehetett. Az is kiderült, hogy az érintettek nagyon összetartóak, ezért a betegeknek fontos, hogy olvassák a blogokat, fórumokat, tájékozódjanak. Ahhoz is kitartás kell, hogy jó szakembert találjunk, aki ismeri a betegséget, vagy ha nem, lássa be a saját korlátait vagy akár a felszereltségbeli korlátokat. Ha kitartóak vagyunk, hajlandók vagyunk változtatni az életünkön és felkészült orvosokkal sikerül együttműködnünk, jó esély van a kiegyensúlyozott, minőségi életre.

Műtéttől a lelki megerősödésig

-Az endometriózis kezelése a betegség stádiumának, a vezető tüneteknek (fájdalom vagy meddőség) valamint a páciens családtervezési szándékának függvénye, melyet személyre szabottan kell megválasztani. – mondja dr. Demjén László, szülész-nőgyógyász.

– Tapasztalataim szerint a gyógyszeres kezelés abbahagyása után a tünetek rendszerint visszatérnek. Ha a betegség átterjed a belekre, májra és rekeszizomra, mindenképpen elkerülhetetlen a sebészi eltávolítás. A napjainkban uralkodó konzerváló sebészi eljárások kiújulási aránya 7-40 százalék közötti. Végleges megoldást a méh és a méhfüggelékek eltávolítása jelent. Noha a betegség csökkenti a lombikbébi kezelések eredményességét, súlyos endometriózishoz társuló meddőség esetén mégis ez a választandó eljárás.

A speciális diéták, a pszichoterápia, a természetgyógyászat, a tradicionális kínai orvoslás, valamint az akupunktúra kiegészítő terápiaként legalább olyan hasznos lehet, mint a betegek önszerveződő közösségei, hiszen a lelki megerősödés szerepe óriási. Az érintettek erőt meríthetnek egymásból, és sokkal jobb viszonyt alakíthatnak női mivoltukkal, ami természetesen meggyorsíthatja a tünetektől való megszabadulást.