Egy súlyos lelki probléma: a túlevés

A már sokat emlegetett anorexia és bulimia mellett létezik egy hozzájuk hasonló mentális betegség is: a falászavart a leggyakoribb étkezési zavarként tartják számon.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. május 21. Gyarmati Orsolya

A már sokat emlegetett anorexia és bulimia mellett létezik egy hozzájuk hasonló mentális betegség is: a falászavart a leggyakoribb étkezési zavarként tartják számon.


Mi a túlevés?

A falászavar a bulimia nervosa egyik fajtája, de különálló betegségként is ismerik. Az egyik legáltalánosabb evési rendellenesség, amely a nőknél gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál.

A falászavar nem mindig tudatos az adott személynél. Általában szorongásoldást, önvigasztalást, kompenzálófolyamatot jelent, amikor az illető már éppen jóllakott, már nem éhes, mégis további ételekhez nyúl, sőt, egészen a rosszullétig tömi magát. Egy mértéktelen evést jelent, amely elsősorban örömérzetet okoz. A falásrohamok gyakori velejárója a bűntudat, az elhízástól való félelem, esetenként a hánytatás.

Mi okozza?

Szakértők általában gyermekkorra vezetik vissza a folyamat gyökerét. Ha a gyermekkorban az anya gyakran étellel próbálta megoldani a konfliktust, akkor ez a felnőttkorban is visszaköszön egy-egy stresszesebb időszakban, esetleg néhány negatív élmény hatására. Ekkor az illető a problémákat mértéktelen evésekbe fojtja. A túlevés zavarával küzdők általában nem rendelkeznek egy belső kontrollal, nem tudják megítélni, mennyi az elég. Még nem tisztázott, hogy a falászavar oka-e vagy következménye-e a depressziónak, mindenesetre szakemberek egy része úgy véli, összefüggésben állhat egymással a kettő. Gyakori, hogy a düh, a szomorúság, az unalom vagy az idegesség vált ki falási rohamokat.