Egy szobányi magány, egy szobányi élettér

A. A. Milne: Magány – Van egy kis házam, odamegyek, ha túl sok ember zavar, van egy kis házam, odamegyek, hol senki sincs velem; hová senki nem szólhat át, hol senki se mondja: „Nem”, hol mást se mond, ahol tehát csak én vagyok jelen.

Milne versében minden benne van, amit az ember akkor érez, amikor elcsendesedésre, az önmagával való találkozásra vágyódik. Ehhez szükséges egy intim zug, vagy sarok, ahol biztos lehet abban, hogy nem törnek rá, nem kényszerítik akaratán kívül interakcióra, befelé figyelhet. Nem ismerem a vers eredeti címét, de úgy gondolom, nem a magányra, inkább az egyedüllétre gondolt a szerző. A magány nem egy pozitív érzelmi állapot, a magányos ember társra vágyik, csak nincs, vagy úgy érzi nincs lehetősége másokkal kapcsolatba kerülni. A gyerekek szeretnek bunkereset, kisházasat, sátrasat játszani. Természetesen ezen a játékon keresztül tapasztalják meg a kint és a bent élményét. Mi az, ami hozzá tartozik, mi az, ami a testében van, mi az, ami kívül kerül. Fontos felfedezés, élmény ez a szobatisztaság megtanulásánál is. Nagyon gyakran mesélik a szülők, hogy a gyermek már érzi az ingert, az ürítést képes visszatartani, amíg megkapja a pelenkát, de a bilit elutasítja. Ebben az esetben már képes a szabályozásra, csak azt nem tudja érzelmileg elfogadni, hogy ami eddig hozzá tartozott, az tőle függetlenné válik. Amikor közösségbe kerül a gyermek, akkor is, ha kiegyensúlyozott és jól érzi magát, szükségét érzi annak, hogy időnként félre tudjon vonulni. Ezt az igényt már sok intézményben felismerték. Az óvodában, a csoportszobán belül kialakítanak egy szeparált kis kuckót, amit a gyerekek kedvük szerint felkereshetnek. Azokban a családokban, ahol több gyermeket nevelnek, nem jut mindenkinek külön helyiség, egy szobát többen is lakhatnak. Ügyes átalakításokkal, galériával, a bútorok elhelyezésével, függönnyel, vagy más térelválasztóval meg lehet teremteni ezeket az intim kuckókat. Az emeletes ágy felső része is jól funkcionálhat mint személyes tér, saját ágy, íróasztal, vagy csak egy fiók, aminek egyetlen gazdája van, szolgálhat privát zónaként. Ezt a család minden tagjának illik tiszteletben tartani akkor is, ha a tulajdonos nincs jelen. Fontos ez a bizalom szempontjából, a tisztelet szempontjából, az intimitás megtanulása szempontjából. Ahol van elég hely, tudnak saját szobát biztosítani a gyerekeknek, ott is előfordulhatnak félreértések, buktatók. Gyakran előfordul, hogy a szintek közötti vagy az egy szinten levő, de túl nagy távolságot nehezen viselik el a gyerekek. Hiába kedves, kuckós a szoba, ha a gyerek komfortérzésének nem felel meg a többi családtagtól való távolság. Ilyenkor érezheti magát kitaszítottnak, magányosnak, ha a szobájába terelik.

A cikk folytatása a Képmás októberi számában olvasható, keresse az újságárusoknál!