Egyre több gyermek él 1-es típusú cukorbetegséggel
Magyarországon évente 250-300 gyereket diagnosztizálnak 1-es típusú diabétesszel, az esetek száma az elmúlt harminc évben megháromszorozódott - derül ki a Semmelweis Egyetem (SE) szerdai közleményéből.
Mint írják, különösen nyugtalanító, hogy a betegség előfordulása a hat év alatti korosztályban még az idősebb gyerekekkel összehasonlítva is aránytalan mértékben nő. Az autoimmun betegség kialakulásának oka egyelőre ismeretlen, azonban megfelelő terápiával teljes életet élhetnek az érintett gyermekek.
Hangsúlyozzák, hogy az 1-es típusú diabétesz egy autoimmun betegség, tehát nem a rossz táplálkozási szokások miatt alakul ki, a betegségben – szemben a 2-es típusú cukorbetegséggel – életmódbeli tényezők nem játszanak szerepet. A szervezet, miután védekező rendszere egy hiba folytán elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, az egyre fogyó mennyiségű inzulin hiányában nem tudja hasznosítani a számára létfontosságú, energiát adó szőlőcukrot, ezért sejtjei éheznek, anyagcseréje felborul, a vércukorszint vészesen megemelkedik, ketontestek és cukor jelenik meg a vizeletben, és a vér vegyhatása savas irányba tolódik el, mely folyamat életveszélyes is lehet.
A közlemény idézi Tóth-Heyn Pétert, az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettesét, aki szerint a kórkép gyermekkorban alakul ki, a betegek száma pedig az elmúlt harminc évben megháromszorozódott. Az 1-es típusú diabétesz napjaikban az egyik leggyakoribb krónikus gyermekbetegséggé vált.
A betegség tünetei között említette a túlzott folyadékfogyasztást (akár napi 4-6 liter), a gyakori vizelést, a már szobatiszta gyermek ismételt ágybavizelését, melyekhez fáradtság és jó étvágy melletti fogyás is társul. Csecsemők esetén árulkodó jel a gyakoribb pelenkacsere és szoptatás iránti igény, vagy a korábbinál jóval több cumisüvegnyi folyadék fogyása.
Az 1-es típusú diabétesz okát az orvostudomány az elmúlt évtizedekben sem tudta feltárni, csupán a hajlamosító tényezők ismertek, úgy mint a családi halmozódás, az egyéves kor alatti tehéntejfogyasztás, valamint egyes vírusfertőzések. A betegséget általában néhány hete vagy hónapja fennálló tünetek alapján azonosítják, a diagnózist laborvizsgálattal állapítják meg.
A minél korábbi fázisában történő diagnosztizálás rendkívül fontos, az első, jól érzékelhető tünetek megjelenése és a súlyos, életveszélyes anyagcsere kialakulása közötti időszak ugyanis nagyon rövid, kisgyermekek esetén ez akár egy hét alatt is bekövetkezhet.
Az érintett gyermekeket Magyarországon a 28 diabéteszcentrum valamelyikében látják el, ahol szakemberek segítségével kialakítják számukra az optimális kezelési módot, melynek alapja az élethosszig tartó inzulinpótlás.
A klinika igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet, hogy a terápiás lehetőségek óriási tempóban fejlődtek az elmúlt 30 évben, ez idő alatt az orvostudomány eljutott a bőrbe ültethető inzulinpumpáig és szenzorig, melyeknek köszönhetően nem csupán a betegek életminősége javult jelentősen, de hatásukra a szövődmények kockázata minimalizálódott, az érintettek életkilátásai évtizedekkel meghosszabbodtak.
Hozzátette, hogy a modern eszközök ellenére az 1-es típusú diabétesz esetén a gyerekek életét egy rendkívül szigorú napirendbe kell szervezni, azonban speciális diéta nincs, az ajánlások az egészséges táplálkozási elvekkel egyeznek meg, tiltólistán is csak bizonyos gyorsan felszívódó szénhidrátok szerepelnek, az étkezések ideje, száma és mennyisége ugyanakkor előre meghatározott.
Az egyetem közleménye szerint január 12-én, szombaton a Szurikáta Alapítvánnyal közösen Budapesten szervezik meg a XIV. Gyermekdiabétesz Napot a Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai Elméleti Oktatási Központjában. A rendezvényre több száz gyermeket és családjukat várják.
