Esze miatt lehet tetvesebb az ember?

Magyar kutató is részt vett abban a vizsgálatban, amelynek eredménye szerint a madarak szellemi képességei jelentős összefüggést mutatnak a rajtuk élősködő tetvek sokféleségével: a madarak okosabb csoportjain többféle tetű él, mint a velük rokon butább csoportokon. Lehetséges, hogy az összefüggés az ember és a csimpánz viszonyában is igaz.

Az 1990-es években egy kanadai kutató, Louis Lefebvre, a montreali McGill Egyetem munkatársa megunta a fogságban tartott madarak intelligenciájának kutatását, mert úgy érzete, hogy az így szerzett eredmények félrevezetők. Lefebvre professzort egy magyar kollégája, a cinegék tanulási készségét kutató Sasvári Lajos egyik dolgozata késztette a laboratórium elhagyására. Sasvári ötletét továbbgondolva arra az elhatározásra jutott, hogy a madarak természetben mutatott értelmi képességeit fogja elemezni.

Lefebvre és doktorandusz hallgatói ezért gyűjteni kezdték a madarak “fejlesztési” képességeivel kapcsolatos megfigyeléseket, amelyeket a hivatásos vagy félamatőr madártani szakfolyóiratok publikáltak a megelőző évtizedekben. Kiderült, hogy számtalan madárfaj esetében figyeltek meg olyan táplálékszerzési módokat, amelyek biztosan új, kreatív megoldások. A szántóföldeken Magyarországon is látható, hogy a sirályok és gólyák követik a szántó traktort az ekék által kifordított zsákmányállatok után kutatva. Megfigyelhetők verebek is, melyek a beérkező mozdony vagy autó elejéről az ott szétroncsolt rovarokat szedegetik össze. Ezek biztosan új táplálékszerzési módok, hiszen az evolúciós közelmúltig ilyen lehetőségek még nem léteztek. Egyes madarak meghökkentően találékonyak: az amerikai parkok kis tavai mentén például a zöld gém megszerzi a kacsák etetésére kiszórt kenyeret, hogy azt csaliként felhasználva fogjon halakat.