Ezért nem beszélünk az exről

Bár magunknak sem valljuk be mindig, de hajlamosak vagyunk az aktuális szerelmünk és az exünk között párhuzamot vonni. Ezzel persze nem az a célunk, hogy párunkat féltékennyé tegyük, egyszerűen csak mindig kell egy viszonyítási alap.

Miért emlegetjük?
Mert az ember agyában vannak olyan fogalmak, melyek egyedül nem állják meg a helyüket. Például nem tudnád, hogy mi az a sötét, ha nem ismernéd a világosságot. Ennek okáért folyamatosan viszonyítasz. Természetesen ez nem baj, sőt, az sem, ha valamiben jobb volt az előző pasid. Amit viszont érdemes megfogadnod, hogy ezt véletlenül se tedd szóvá. Nyilván te sem szeretnéd tudni, hogy szerelmed exbarátnője jobban sütött, mint te. Ha egy mód van rá, akkor inkább azt sem, hogy létezik.

Miért nem kéne?
Azért, mert nem csak neked esik rosszul, hanem neki is. A szerelmes férfi egyik legnagyobb vágya, hogy le tudja nyűgözni választottját. Ezt úgy elég nehéz, hogy közben olyanokat vágsz a fejéhez, hogy „bezzeg XY ezt meg tudná csinálni”. Inkább maradj csendben és „nyűgöződj le”. Lehet, hogy XY-nak jobban állt a kezében a kalapács, de valamiért mégis szakítottatok. Ne rombold le szegény ember önbizalmát.
Egy másik nyomós érv amellett, hogy tartsd a szádat, a jó öreg féltékenység. Hiszen ha folyamatosan a múltat emlegeted, akkor jogosan merül fel a kérdés a párodban, hogy vajon túl vagy-e az előző kapcsolatodon.

Néha belefér
A hangsúly a néhán van. Akkor is, csak és kizárólag arra utalhat a mondat, hogy milyen szerencsés vagy, hogy megtaláltad a szerelmedet, bezzeg az előző kapcsolatod milyen rossz volt. Ebben az esetben is fontos a mértéktartás, mert ha állandóan az expasidat emlegeted – még ha negatív példaként is – sajnos elsülhet visszásan is a dolog. Ha erre az apró dologra odafigyelsz, akkor rengeteg konfliktust kerülhetsz el, ráadásul olyanokat, amikben nem is lenne igazad.