Fejtetű a gyerekeknél: kezelés és megelőzés
A fejtetű zárt közösségben nagyon gyorsan terjed, ezért gyermekközösségekben gyakran megjelenik. Mit tehetünk ellene és hogyan tudjuk megelőzni?
Mi a fejtetű?
hirdetés
hirdetés
A fejtetű egy élősködő rovar, mely leggyakrabban a rossz higiénés viszonyok között élőknél fordul elő. Mivel zárt közösségekben gyorsan terjed, járványszerűen elsősorban gyermekközösségben léphet fel.
A tetű vérszívás útján táplálkozik, ezzel a gazdaszervezet (a gyermek) bőrén viszketést váltanak ki, és allergiás bőrreakciót okozhatnak. Amikor az élősködő rovarok lerakják a petéiket a hajszálak tövében, e fehér szemcsék odaragadnak a hajszálhoz, amelyekből körülbelül egy hét alatt kelnek ki a tetvek. Gyorsan tudnak mászni a fejbőrön, de kerülik a fényt, ezért ritkán láthatók.
A fejtetvesség könnyen átterjed az egyik gyermekről a másikra a fejek szoros érintkezése (birkózás, játék) révén, fésűk, hajjal kapcsolatba kerülő tárgyak, törülközők vagy akár plüssállatok közvetítésével is. A fejtetű nem terjeszt fertőző betegséget, ám számtalan kellemetlen tünetet okoz.
A fejtetű tünetei
A fejtetvesség fejbőrviszketéssel jár, miközben a fejbőrön vörös foltok jelenhetnek meg. A hosszabb hajúak jobban ki vannak téve a fertőződésnek a tetvek kapaszkodási ösztöne miatt. Mivel a vérszívási nyomokat a hajzat eltakarja, sokszor egyedül a viszketés hívja fel a figyelmet a fertőzésre. A viszketés miatti gyakori vakarózás felsebezheti a bőrt, a vakarás helyein pedig bakteriális felülfertőződés, gennyesedés alakulhat ki, melyet a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása is kísérhet.
A tetvességet egyértelművé teszi, ha serkéket fedezel fel a fejbőrön, a fül mögött vagy a nyak hátsó részén.
A cikket ide kattintva tudod továbbolvasni!
