Felesleges a gátmetszés?

A vállelakadás az egyik legváratlanabb, legijesztőbb szülészeti szövődmény. Többféle javaslat is létezik, hogy mit célszerű tenni ilyenkor, de nem mindegyik bizonyul hatékonynak.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. október 08. szabo.daniel

A vállelakadás az egyik legváratlanabb, legijesztőbb szülészeti szövődmény. Többféle javaslat is létezik, hogy mit célszerű tenni ilyenkor, de nem mindegyik bizonyul hatékonynak.


A vállelakadás azt jelenti, hogy az újszülött fejének megszületése után a váll nem tud átjutni a szeméremcsont mögött, és innen nehéz, vagy egyenesen lehetetlen kiszabadítani. Az újszülött válla és karja felé futó idegköteg, vagyis a karfonat ebből fakadó sérülése súlyos esetben kardeformitást okozhat, enyhébb esetben olyan átmeneti bénulást vagy mozgási nehézséget, amely később lassan megszűnhet.

Miközben az ajánlások szerint a vállelakadás megoldása egy hatalmas metszés volt a gáton, az American Journal of Obstetrics and Gynecology (AJOG) szülészeti és nőgyógyászati szaklap közzétett egy tanulmányt, mely szerint a gátmetszés nem csökkenti a karfonat sérüléseit. Az 1999-2009-es időszakra vonatkozóan 94 842 szülés adatait vizsgálták, melyek közt 953 esetben fordult elő vállelakadás, és 102 esetben karfonatsérülés.