Felteszik a súlyos kérdéseket a gyerekeknek az iskolában

A halálbüntetésről vitáznának, Arisztotelészről tanulnának, illetve a liberalizmusról is beszélgetnek a diákok az erkölcstanórán, amelyet a jövőben külön tantárgyként oktatnának az iskolákban – tudta meg az [origo] az új Nemzeti alaptanterv készítésében részt vevő szakértőktől. Az erkölcstanra azoknak kell majd járniuk, akik nem járnak hittanra, etikából is jegyet kapnak majd a diákok, és dolgozatokat is kell írniuk.

Az általános iskola hetedik, illetve a középiskola tizenegyedik osztályában kötelező lenne az erkölcstanóra – tudta meg az [origo] több, az új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozásában részt vevő szakértőtől. A Nemzeti alaptanterv azt szabályozza, hogy milyen nevelési alapelveket kell betartaniuk a magyar iskoláknak, és melyek azok az alapismeretek, amelyeket minden diáknak el kell sajátítania a közoktatásban. Az etika vagy a helyette választható hittan a kötelező tanórai foglalkozások része lenne, vagyis a diákok ugyanúgy felelnének, dolgozatot írnának és jegyet kapnának etikából, mint más tantárgyakból.

Az etikaóra kötelezővé tételéről több fideszes képviselő, köztük Kövér László házelnök nyújtott be módosító indítványt a köznevelési törvénytervezethez. Az indítvány szerint a jövő nemzedékeknek “megfelelő erkölcsi alapokkal kell rendelkezniük”, ami “Magyarország megújulásának egyik fontos előfeltétele” (erről bővebben itt olvashat).

Ehhez nyújtott be kapcsolódó módosító indítványt múlt héten több KDNP-s képviselő, például Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki azt írná a törvénybe: “az állami és önkormányzati fenntartású általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható egyházi jogi személy által szervezett hittan óra a kötelező tanórai foglalkozások része”. Semjénék indítványa már az órakeret-változásokat is tartalmazza.
Halálbüntetésről vitatkoznak, liberalizmusról tanulnak

“Nem az a cél, hogy a diákok ész nélkül bemagolják például Arisztotelész Nikomakhoszi etikáját, de bizonyos erkölcstani alapfogalmakat mindenképp meg kell tanulniuk” – mondta az [origo]-nak egy tanár, aki részt vett az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásában. Szerinte a tervezetben az etika tanításáról az szerepel, hogy “bizonyos erkölcsi kérdéseket kell felvetni és megvitatni, illetve etikai fogalmakat is kell tanítani az iskolásoknak”.

A tanterv szerint a diákoknak meg kell tanulniuk például olyan alapfogalmakat, mint a természetjog (a hatályos jog fölött álló örök, természetből levezethető jogok összessége), a kategorikus imperatívusz (leegyszerűsítve: sohasem lehet valakivel eszközként bánni más célok elérése érdekében), illetve Arisztotelészről vagy Rousseau-ról is szót kell ejteni az órákon.

Emellett olyan politikafilozófiai fogalmakat is tanítani kell, mint a liberalizmus vagy a konzervativizmus. A tanulóknak az etikaórán vitatkozniuk kell olyan kérdésekről, mint a halálbüntetés vagy az eutanázia. Az új NAT szerint csak az általános iskola felső tagozatában és a középiskolában kellene oktatni erkölcstant, vagyis az alsó tagozatban, tízéves kor alatt nem lenne etikaóra, mert a készítők szerint abban a korban a diákok “még kevésbé befogadóképesek”.