Gyerek ne egyen bogyót!

Összetéveszti a medvehagymát a gyöngyvirággal? Netán vöröshagyma helyett nárciszt vág a salátába? Súlyos következményei lehetnek, ha nem ismerjük meg a mérgező növényeket. Talán a legszebbek között vannak az igazán veszélyesek, bár a zöldbab és a burgonya is „megéri a pénzét”…

Ha mérgező növényekről van szó, a könnyelműség ugyanolyan veszélyes lehet, mint a félelem. Ha azonban megtanuljuk, hogyan kell bánni velük, örömünket lelhetjük bennük, legyenek akár vadon termők, akár kultúr- vagy kerti növények. Dísznövényként, gyógyfűként, sőt élelmiszerként is használhatjuk őket.

Burgonya: a zöld részeket vágjuk le!

A legkedveltebb zöldségféléink közül a bab – nyersen – például mérgező. (A nyers fejtett babban phasin van, ez az anyag gyomor- és bélgyulladást okoz, de a főzésnél lebomlik.) A megfőzött bab is méregmentes. A legtöbb hüvelyes ugyanis lektint tartalmaz. A lektinek összetett fehérjék, különleges szénhidrát-szerkezetek, képesek kötődni a sejtekhez, illetve a sejthártyához, és jelentős részük agglutinálja (kicsapja) a vörösvértesteket, gyakran van mitogén (sejtosztódást serkentő) hatásuk, serkentik a nyiroksejtek (limfociták) osztódását.

A lektinek csak nyers állapotban találhatók meg néhány zöldségfélében. Az emberre mérgezők. Ha bizonyos mennyiségben, nyersen fogyasztunk lektin tartalmú növényt, akkor az hányást, hasmenést, gyomor- és bélrendszeri panaszokat okoz.

A burgonya is a mérgező növények közé tartozik, fogyasztása főzés után mégis teljesen veszélytelen. A rejtély megoldása a következő: a lektin főzéskor „szétesik”, csaknem teljesen elbomlik. A burgonya esetében csak a gumók zöld részek mérgezőek, amelyek a helytelen tárolás során keletkeznek. A zöld részeket tehát elkészítés előtt vágjuk le, a burgonyát alaposan hámozzuk meg.

A cikket itt tudjátok továbbolvasni!