Gyermeknevelés egy gyermekorvos szemével
Vajon mi „kell” a gyereknek? Csak két dolog: feltétlen szeretet és biztonság. A szeretetet nem kell magyarázni, mindenki érti. A biztonságot azonban nem mindenki érti, vagyis nem mindenki ugyanazt érti a fogalom alatt.
Egyesek szerint biztonságban van a gyerek, ha mindenhová autóval visszük vagy legalábbis elkísérjük még nagyobb korában is. Mások szerint biztonságban van, ha megvan mindene, amit a kor diktál: saját szoba, „trendy” ruházat, okostelefon, tablet stb. Az igazi biztonság azonban – mindezeken túl – az, amit születésétől (sőt, már magzati kortól) meg kell teremteni gyermekünk köré: a szeretetteljes és életkorhoz méretezett korlátokat, és feltétlen következetességet.
Keveset tiltsunk, csak azt, amiről komolyan úgy gondoljuk, hogy nem szabad megengednünk, ezt a kevés tiltás azonban mindig érvényben legyen!
- Akkor is, ha fáradtak vagyunk és legszívesebben ráhagynánk.
- Akkor is, ha társaságban vagyunk, és „kínos” a gyereket pl. elküldeni aludni a megállapodás szerinti időben.
- Akkor is, ha toporzékol a boltban (bár erre valódi következetesség esetén nem kell számítanunk).
- Akkor is, ha fáj a szívünk, hogy be kell tartatnunk a tiltást.
Valóban nem könnyű. De ha meg tudjuk valósítani, a gyerek valóban biztonságban fogja érezni magát, egyértelmű lesz a keret, amiben él. Mindig számíthat a szüleire, akik feleslegesen, a hangulatuktól vagy a körülményektől függően, sosem változtatják a szabályokat. Nem tiltanak feleslegesen, megbíznak bennem, tudják ők is számíthatnak rám, a gyerekre és ez növeli az önbizalmam, biztonságossá teszi az életemet.
Gondoljuk csak át! Mit gondol a kis két éves a szüleiről, akik még neki sem tudnak ellentmondani, őt sem tudják adott helyzetben „megfékezni”, hogyan fognak vajon ezek a szülők engem megvédeni? Belső érzése: „Nem vagyok biztonságban.”
A cikk még nem ért véget, a folytatáshoz KATT IDE!
