Gyógyító érintés – nem csak piciknek

A szeretetteljes, tiszteletteljes érintés nem csupán testi, de lelki értelemben is az ember alapvető szükségletei közé tartozik: segítségével javulnak élettani funkcióink, de önértékelésünk is erősödik. A babamasszázs éppen ezért – különösen a természeti népeknél – több ezer éves múltra tekint vissza. Szerencsére napjainkban egyre többen fedezik fel a csecsemők masszírozásának áldásos hatásait.

A babamasszázs mozdulatok egyszerűek, könnyen megtanulhatóak, és jótékony hatásai szembetűnőek, ezért az Indiából érkezett módszer viszonylag gyorsan hódította meg nyugati kultúránkat.

De miért is jó, ha masszírozom a babám?

Kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a csecsemőkorban rendszeresen végzett masszázs milyen jótékonyan befolyásolja a kisbabák testi – lelki fejlődését. Vannak fizikai, kémiai hatások, és ugyanilyen fontosak az érzelmi aspektusok is, valamint az, hogy a masszázs egyértelműen segíti az úgynevezett „biztonságos kötődés” kialakulását.

Élettani hatások

A masszázs fokozza a vérkeringést (ezáltal javul az összes szerv tápanyagellátása, a jobb vérkeringés pedig a salakanyagok távozását, valamint a gyógyulási folyamatokat is segíti). Nemcsak a vérkeringés, hanem a nyirokkeringés is javul az olajos masszázs hatására. Az immunrendszerben fontos szerepe van a nyirokrendszernek, így a csecsemőmasszázzsal a baba immunrendszerét is tudjuk támogatni. A bőr és az izmok ingerlésével információkat juttatunk el az agy felé, ezáltal az idegrendszert nagymértékben fejlesztjük (arról nem is beszélve, hogy masszázs közben a gyermek nemcsak a tapintásunkat érzi, hanem lát minket, hallja a hangunkat, érzi az olaj illatát – tehát szinte minden érzékszerv egyszerre kap információt, és ez segíti az érzékszervek integrációját). Az olajos masszázs nagyon jó hatással van a megfelelő – nem túl kötött, nem túl laza – izomtónus kialakulására is. A masszázs ezen felül, nagymértékben fejleszti az izomrendszert, valamint a légzőrendszert és az emésztőrendszert is stimulálja.

Kutatások kimutatták, hogy az érintés hatására kémiai változások is történnek a testben: a stresszhormonok szintje csökken, az antistressz hormonok szintje emelkedik, az emésztéshez kapcsolódó hormonok szintje pedig egyensúlyi helyzetbe kerül, ezáltal a tápanyag-felhasználás hatékonysága nő. (A szoros bőr – bőr kontaktus például többek között nagymértékű oxytocin-felszabadulást okoz.) A masszázs hatása olyan jelentős, hogy koraszülöttek körében végzett vizsgálat során a masszírozott babák súlygyarapodása 47%-kal volt nagyobb, mint a nem masszírozott babáké. Aktívabbak és éberebbek voltak, és átlag 6 nappal korábban hagyhatták el a kórházat, mint azok a babák, akiket nem masszíroztak a kórházi tartózkodás alatt. Feszültségoldó hatása révén a masszázs segíti a nyugodt, mély alvást is. Enyhíti a kellemetlen élmények (pl. orvosi kezelések) emlékeit. Csökkenti a hiperérzékenységet és a hiperaktivitást is.

Érzelmi hatások

A babamasszázs fontos szerepet tölthet be a gyermek érzelmi fejlődésében is. Hatására az anya – gyermek (apa – gyermek) kapcsolat bensőségesebbé válik, így segítve a szülő – gyermek közötti biztonságos kötődés kialakulását. A gyermek a szeretettség, béke, nyugalom, összetartozás élményét éli át, ezáltal stressztűrő képessége, biztonságérzete is nő. A testkontaktus hatására a baba testtudata, énélménye fejlődik. A masszázs másik nagy előnye, hogy az intenzív egymásra figyelés segíti egymás jelzéseinek megértését, az egymás iránti tisztelet kialakulását. Mindennek hatására a gyermek és szülő önértékelése is erősödik. Az érzelmi biztonság alapvető a gyermek fejlődése szempontjából, hiszen ha kiépül benne az ősbizalom, ez felnőttkorában is elkíséri őt, amikor a szülei már nem lesznek vele.

A természetben is így működik

Fizikai hatását tekintve a masszázs hasonló szerepet tölt be az embergyerekeknél, mint az állatkölyköknél a nyalogatás. Sok állatfajnál megfigyelték, hogy a szoros bőrkontaktus és a nyalogatás hatására az összes, létfenntartáshoz szükséges rendszer (keringési, légzési, emésztő-, kiválasztó-, endokrin- és idegrendszer) működése javul, de még a viselkedési minták is megváltoznak: csökken a félelem és az izgatottság szintje. Az emberek a hordozó fajokhoz hasonlítanak, az anyatej fehérje- és zsírtartartalma megegyezik az emberszabású majmokéval. Az embercsecsemőknek tehát szükségük van arra, hogy hosszú ideig szoros fizikai kontaktusban legyenek szüleikkel.

Ashley Montague antropológus így vélekedik erről: „Az emberek nem értik meg, hogy a csecsemő első kommunikációs eszköze a bőr, az első neki szóló információ a bőrén keresztül jut el hozzá. Ez fejlődésének első nyelve. Bárcsak többen rájöttek volna erre, akkor mindig is biztosították volna a csecsemőknek oly fontos bőrstimulációt.”

A babamasszázzsal kapcsolatos hasznos információk összeállításában Motyovszki Borbála babamasszázs-oktató volt segítségünkre. Cikkünk második részében a babamasszázs gyakorlati oldalával foglalkozunk majd.