Három mítosz a terhességgel kapcsolatban
Kell-e kettő helyett enni? Eltűnik a menstruációs fájdalom? És mi a helyzet a repüléssel? Nem biztos, hogy kismamaként valóban annyi minden megváltozik majd!
Alighogy megjelenik a két csík a terhességi teszten, jóakarók hada állja körül a kismamát, és rengeteg hasznos, no meg persze haszontalan információval, ötlettel állnak elő, amelyeket az újdonsült anyukának meg kellene fogadnia. Vagy mégsem?
Íme három terhességi mítosz és ami mögötte van:
Kettő helyett eszünk
Sajnos nem igaz. Valójában szinte semennyi extra kalóriabevitelt nem igényel az a pici emberke odabent. Még az utolsó trimeszterre vonatkozó ajánlások is csupán a 200 kalória pluszt írnak a napi ajánlott 2000 kalória energiabevitel felett. Ez pedig olyan csekély, hogy egy apró natúr péksüteménnyel vagy egy jókora evőkanál majonézzel is fedezni tudnánk.
Az a helyzet, hogy még – egy egészségre egyébként sem ártalmas – diéta sem károsíthatja a magzatot. Ha nem a súlycsökkentést célozza meg az étkezési reform, akkor még jót is tehet az anyukának, no meg a babának. Egy 7000 nő vizsgálatával készült felmérés szerint, akiknek valamilyen diétát kellett követniük a terhesség alatt, azoknak a súlya 3,84 kilogrammal kevesebbet nőtt a terhesség alatt, mint a kontrollcsoportnak. A születendő gyermek súlyára nem volt különösebb hatással az alacsonyabb glikémiás indexű ételek fogyasztása és a hagyományos étrend sem, viszont jelentősen csökkent például a terhességi magas vérnyomás esélye.
Vége a menstruációs fájdalmaknak
Az a rossz hírünk van, hogy a menstruációs fájdalmak mértéke nem attól függ, szült-e már valaki. Sokan azt tartják, hogy terhesség után enyhülnek a görcsök és elfelejthetjük a melegvizes palackot, de sajnos ez nincs így. Maga a fájdalom mértéke eleve egyénenként eltérő, a nők egy szerencsés hányada teljesen kimarad belőle, míg mások olyan szenvedéseket állnak ki, hogy dolgozni is képtelenek „azokon a napokon”.
Korábban azt gondolták, hogy a szülés miatt csökkennek a menstruációs görcsök, ám mivel a legtöbb nőnek van gyereke, így nehéz volt bizonyítani, hogy valójában ez okozza-e a változást. 2006-ban egy negyven éves nők körében végzett kutatás kimondta: a menstruációs fájdalmak gyengülnek a kor előrehaladtával – teljesen függetlenül attól, hogy az illetőnek van-e gyermeke. Később egy 3500 nő bevonásával készült vizsgálat során megállapították, hogy a szülésnek is van pozitív hatása, de nem minden esetben: a vizsgált nők közül császármetszés esetén 51 százalék, míg hüvelyi szülés után is 35 százalék panaszkodott továbbra is fájdalmas menstruációra. A koraszülött babák anyukái 77 százalékban számoltak be arról, hogy nem változott a görcsök mértéke szülés után sem. Egyszóval a gyermekvállalás csökkentheti a fájdalmat, de nem minden esetben. A kutatók úgy vélik, lehet összefüggés a szülés módja és a fájdalom további fennállása között, de azt sem tartják kizártnak, hogy a fájdalmas menstruáció mögött genetikai okok vagy valamilyen betegség, például endometriózis lappang.
Tilos a repülés
Igaz ugyan, hogy a légitársaságok nem engedik fel a kismamákat a gépre a terhesség utolsó időszakában, ám ennek praktikus oka van: ha a szülés esetleg a gépen indulna be, az senki számára nem a legkedvezőbb fordulat.
Azt, hogy a korai terhességekre milyen hatása lehet a légi utazásnak, inkább a repülő személyzetére vonatkozóan vizsgálták, nem az utasok tekintetében. Egy 1999-es finn tanulmányban kongatták meg a vészharangot, mert úgy találták, hogy az 1978 és 1994 között követett repüléseknél a személyzet körében megnőtt a vetélés kockázata, ám ez a vizsgálati eredmény sem tűnt teljesen megbízhatónak, mert nem volt egyértelmű, hogy maga a repülés jelent kockázatot vagy a munkával együtt járó egyéb tényezők.
Hogy ezt kiszűrjék, később kontrollcsoportként tanárokat is bevontak a kutatásba és azt találták, hogy náluk is majdhogynem megegyező mértékű a vetélés kockázata. Később azt is megvizsgálták, hogy a repülő személyzetének egyéb tulajdonságai hogy viszonyultak a problémához és azt találták, hogy azoknál alakult ki magasabb kockázat a vetélésre, akik egyébként alvászavarban szenvedtek. Ezért azt a következtetést vonták le, hogy nem a repülés maga jelent kockázati tényezőt ezekben az esetekben, hanem az a mód, ahogyan a repülés az alvásra és ezáltal a testre hat.
Természetesen egy átlagos nő közel sem ül annyit gépre, mint egy stewardess, ezért a konszenzus az, hogy a legtöbb terhes anyuka számára veszélytelen a repülés. Egy 2002-ben, amerikai szülészek és nőgyógyászok által kiadott ajánlás szerint utazás előtt ki kell kérni az orvos tanácsát, amennyiben terhességi magas vérnyomás, koraszülés kockázata áll fenn, vagy nem beállított diabéteszes valaki.
Brit nőgyógyászok arra is felhívják a figyelmet, hogy gyakran kell inni, felállni és mozogni az út alatt, elkerülendő a mélyvénás trombózis veszélyét. Ám abban ők is egyetértenek, hogy a repülés nem növeli a koraszülés és a vetélés kockázatát.
