Hiperaktív a gyerekem?

Ma már tömegjelenségnek számít, de a hiperaktívnak tartott gyermekek 50 százaléka valójában nem az. Nem is olyan könnyű a kórkép megállapítása, hiszen nem mindegy, hogy a gyerek valóban hiperaktív vagy „csak eleven, vagy „csak rossz” vagy egyszerűen túl kényeztetett.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. május 30. eckmarietta

Ma már tömegjelenségnek számít, de a hiperaktívnak tartott gyermekek 50 százaléka valójában nem az. Nem is olyan könnyű a kórkép megállapítása, hiszen nem mindegy, hogy a gyerek valóban hiperaktív vagy „csak eleven, vagy „csak rossz” vagy egyszerűen túl kényeztetett.


Hiperaktivitásra utaló jelek

A hiperaktivitás jelei már csecsemőkorban is felismerhetőek, de a legtöbb esetben,
iskolás korban lehet diagnosztizálni.

Csecsemőknél figyelemfelhívó, ha sokat és vigasztalhatatlanul sírnak; ha nehezen alakul ki
a napi ritmusuk; ha a mozgásfejlődés során kimarad a kúszás, mászás szakasza; ha felgyorsult
a mozgásfejlődés és a felállást követően szinte azonnal futni kezdenek.

Totyogók esetében jellemző – a teljesség igénye nélkül – hogy az átlagosnál magasabb az aktivitási szintjük, vakmerőek, állandó, szoros felügyeletet igényelnek, hamar elunnak bármit, gyakran váltogatják a játékaikat, később lesznek szobatiszták, a rajzolás nem érdekli őket.

Az iskolában – az előzőekben felsorolt tüneteket, ha észlelted a gyermekeden – már biztosan kiderül, hogy a gyermekkel valami baj van, hogy más, mint a társai.  Jellemzően nehezen alkalmazkodnak az iskola által előírt szabályokhoz, nehezen követik az utasításokat, rendetlenek, szertelenek, nem képesek önállóan dolgozni, a tanár figyelmét folyamatosan lekötik, nem bírják a várakozást, nem tudnak együttműködni másokkal, gyakran indulatosak.

Figyelemzavar és hiperaktivitás figyelmeztető jelei

Figyelemzavar

A betegség fő tünete a figyelmi funkciók zavara. Az érintett gyerekek nem tudnak kitartóan egy dologra koncentrálni, apró, lényegtelen dolgok is könnyen elterelik a figyelmüket.

Nem képesek a fontos és a lényegtelen dolgokat megkülönböztetni, emiatt emlékezetük is csökkent, a napi feladatokban feledékenyek, gyakran elhagyják dolgaikat.

A csapongó figyelem következménye, hogy cselekedeteik is szertelenebbek, célszerűtlenek, változékonyak kortársaikhoz képest.

Eredeti terveiktől, feladataiktól könnyen elterelhetőek, ezért egy idő után már maguk is kerülik a jelentősebb koncentrációt igénylő feladatokat.

Tényleges értelmi képességeik alatt teljesítenek, teljesítményük erősen hullámzó.

Hiperaktivitás

Folyamatosan nyüzsögnek, “izegnek-mozognak”, nyugtalanok, többnyire fegyelmezetlenek, impulzívak. Ezért; és fejletlenebb mozgáskoordinációjuk miatt több baleset éri őket.

A szociális normákat képtelenek betartani, nem tudnak várni, mások mondandójába vágnak, sokat beszélnek spontán is, ilyenkor túl hangosak, összességében nehezen kezelhetőek.

A közösségekbe beilleszkedésük nehézkes, sokszor sikertelen, az iskola támasztotta követelményeknek gyakran képtelenek megfelelni.

Érzelmileg többnyire labilisak, gyakoriak a dühkitörések, a beilleszkedési problémák miatt a közösség gyakran kirekeszti őket, ez önértékelési problémákhoz vezethet, mely végül öngerjesztő folyamatként tovább rontja a tüneteket.

A Hiperaktivitás megjelenésének területei

A hiperaktivitás általában 5 – 6 éves kortól diagnosztizálható zavar, amely a viselkedés 3 fő területén jelenik meg:

  1. A mozgás területén.

1.A gyermek megállás nélkül futkározik, a helyiség bútorait rendszeresen mászókának használja.
2.Képtelen egy helyben ülni.
3.Ülő helyzetben is izeg-mozog.
4.Alvás közben is sokat mozog.
5.Olyan, mintha “fel lenne húzva”.

  1. Az impulzivitás tünetén

1.Gyakran előbb cselekszik, mint ahogy gondolkodik.
2.Feltűnően gyorsan és sokszor vált át egyik cselekvésből a másikba.
3.Feladatait, munkáját képtelen megszervezni.
4.Életkorához viszonyítva túlzottan sok ellenőrzést igényel.
5.Játékokban, a csoportban nagyon nehezen tudja kivárni, míg sorra kerül.

  1. A figyelemzavar tünetén

1.Gyakran nem tudja befejezni, amit elkezdett.
2.Gyakran észrevehető, hogy “nem figyel oda”.
3.Figyelme könnyen elterelhető.
4.Képtelen koncentrálni az iskolai munkájára vagy más, folyamatos figyelmet igénylő feladatra.
5.Nem tud tartósan játszani egy játékot, illetve nem tudja tartósan lekötni magát egy játékszerrel.

Hiperaktivitás lehetséges okai:

  • Terhesség alatti problémák (gyógyszerszedés, spontán abortusz veszély,
    terhességi mérgezés (toxikózis), alkoholfogyasztás, dohányzás,
    kábítószer fogyasztás, az anya idős kora, stresszes várandósság, stb.)
  • Szülés körülményei (oxigénhiány, császármetszés, RH inkompatibilitás).
  • Öröklődés, genetikai tényezők: ahol az egyik szülő hiperaktív, ott 50%-ban van esély
    arra, hogy a gyermek is az lesz; ahol az egyik gyermek hiperaktív, ott a testvéreknél
    5-7-szer nagyobb az esélye a tünetcsoport kialakulásának.
  • Agyi működés zavar: az agy működését vizsgáló legújabb eljárások azt igazolják,
    hogy az agy figyelmet irányító tartományai (jobb oldali homloklebeny, a két mélyebben fekvő agyalapi dúc) a hiperaktív gyermekeknél lényegesen kisebbek, mint a többieknél.
  • Biokémiai folyamatok zavara: Az agy bizonyos területei a kommunikációhoz
    a Dopamin nevű hírvivő anyagot használják. Valószínűsíthető a hiperaktív gyermekeknél akadályokba ütközik a jelek továbbítása az agy ezen területeinek idegsejtjei között.
  • Terhesség, szülés alatti, vagy kisgyermekkori agyi károsodás szövődménye
    (pl. agyhártyagyulladás)
  • Környezeti tényezők: a környezetet szennyező vegyi, vagy egyéb mérgező anyagok
    (pl. ólom); az élelmiszerekben lévő mesterséges színezékek, ízfokozók,
    tartósítószerek, koffein.
  • Ételallergia, tápanyag intolerancia.

Hiperaktivitás típusai

Vannak hiperaktív gyermekek, akik annak születnek és vannak olyanok, akik valamilyen ok miatt válnak azzá életük során.

A veleszületett hiperaktivitás nem kinőhető, nem kikezelhető, ez egy egész életen át fennálló állapot, de az állapotuk javítható. Jó életút esetén csökkennek a kamaszkor végére a tüneteik. Vannak hiperaktív gyermekek, akik annak születnek, mert az agyukban kevesebb a mennyisége a jeleket átvivő anyagnak 1-1 idegsejt között. Nem rosszabb a minősége, csak kevesebb a mennyisége.

A szerzett hiperaktivitás tünetei mindaddig fennállnak és akár súlyosbodhatnak is, amíg a kiváltó okot meg nem szüntetik.Vannak olyanok, akik valamilyen ok miatt a hiperaktív tüneteket megszerzik, nem azokkal születnek. Ez  hosszabb-rövidebb ideig is fennállhat életük során.

Mindkét esetben fontos a pontos diagnózis felállítása, és mind a gyermek, mind családjuk ellátása.

Hiperaktivitás kezelése

·         A szakmai segítség mellett, vannak olyan dolgok, amiket a mindennapokban te is megtehetsz, hogy segíts gyermekednek.

·         Mindenekelőtt legyél vele határozott, és következetes!

·         A gyereknek szigorú napirendre van szüksége.

·         Legyenek a nevelési szabályok egyszerűek és egyértelműek!

·         A lakás a lehető legbiztonságosabb legyen a gyerek számára, hiszen problémái    miatt fokozottan veszélyes lehet önmagára is.

·         A büntetés legyen csekély, a jutalom pedig nagy!

·         Próbáld meg a gyermek jó képességeit kihasználni, és erre építeni.

·         A nehéz helyzetben azonban magadra is gondolj: segítségedre lehet, ha olyan szülőkkel találkozol, akik hasonló problémákkal küzdenek otthon, és megosztjátok tapasztalataitokat.