Hogyan kezeljük hiperaktív gyermekünket?

Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) fő jellegzetességei a figyelemzavar, a hiperaktivitás és az impulzivitás. Az ADHD bizonyos tünetei, részjelenségei már 7 éves kor előtt szembetűnőek. A Családháló Hajdu Ágnessel, az ADHD Magyarország nevű alapítvány szakmai vezetőjével a betegség tüneteiről és kezelési alternatíváiról kérdeztük.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. november 15. bencze.aron

Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) fő jellegzetességei a figyelemzavar, a hiperaktivitás és az impulzivitás. Az ADHD bizonyos tünetei, részjelenségei már 7 éves kor előtt szembetűnőek. A Családháló Hajdu Ágnessel, az ADHD Magyarország nevű alapítvány szakmai vezetőjével a betegség tüneteiről és kezelési alternatíváiról kérdeztük.


Kizárólag gyermekpszichiáter szakorvos állapíthatja meg az ADHD-t – szögezi le elsőként az alapítvány szakmai vezetője. Magyarázatképpen hozzáteszi: a diagnózis felállításához a figyelmetlenség, a hiperaktivitás-impulzivitás tünetei közül kellő számú tünet együttes fennállása szükséges 6 hónap lezajlása alatt. Amennyiben az alábbi tüneteket tapasztalja gyermekén, beszéljen a problémáról gyermeke pedagógusával, illetve konzultáljon szakemberrel! – ajánlja Hajdu Ágnes.

 

Figyelemzavar tünetei:

Impulzivitás tünetei:

Hiperaktivitás tünetei:

§       A gyermek nem figyel a részletekre, gondatlan hibákat vét

§       Nehézsége van a figyelem megtartásában egy feladat-, vagy játékhelyzetben

§       Úgy tűnik, nem figyel, ha hozzá szólnak

§       Nem követi az instrukciókat, elmarad a kötelességek teljesítése

§       Nehézsége van a tevékenységek szervezésében

§       Elkerüli, nem szereti a tartós men-tális erőfeszítést igénylő helyzeteket

§       Elveszít dolgokat

§       Elvonják figyelmét külső ingerek

§       Mindennapokban feledékeny

§       Kimondja a választ, mielőtt a kérdést befejezték volna

§       Nehézsége van a várakozással

§       Félbeszakít másokat (beszélgetés, játék)

 

§       Babrál, kézzel-lábbal fészkelődik

§       Elhagyja a helyét, amikor ülve maradást várnak el

§       Rohangál, ugrál olyankor, amikor az nem helyén való

§       Nehézsége van az önálló, nyugodt játéktevékenységgel, vagy az abban való részvétellel

§       Izeg-mozog, mint akit felhúztak

§       Túl sokat beszél

 

 

Hogy bánjunk az ADHD-s gyermekkel?

Szabályokra, rendszerre és struktúrára mindenkinek szüksége van, ám az ADHD-s gyerekekre ez fokozottan igaz – állítja Hajdu Ágnes. Mint folytatja, ők ugyanis feledékenyebbek, nem jegyzik meg a másoknak természetes tennivalókat, vagy éppen ellenállhatatlan késztetést éreznek arra, hogy megszegjék a szabályokat. Szintén gyengébbek lehetnek annak megítélésében, hogy egy-egy tettük mennyire elfogadható, azaz mennyire felel meg az udvariassági szabályoknak. Mivel az előírások általánosítása sem megy nekik könnyen, ezért azokat minden helyzetben újra el kell nekik mondani – magyarázza. Mint megtudtuk, az ADHD-s gyermekek hatásos pedagógiai kezelése azt jelenti, hogy olyan jól követhető, elsősorban a jutalmazáson alapuló szabályrendszert állítunk fel, melyben a megfelelő viselkedést értékeljük. Ennek a pszichológiai hátterében az áll, hogy a jutalmazott viselkedést egyre többször és egyre könnyebben teszi meg a gyermek.

Mindig szemkontaktust alkalmazva instruáljunk, és kizárólag egyértelmű és tömör utasításokat adjunk! – hívta fel a figyelmünket a legfontosabb alapvetésre Hajdu Ágnes, kiemelve: használjunk pozitív kifejezéseket és kerüljük a tiltó szavakat! Mint mondta, több dicséretre és kevesebb büntetésre van szükségük ezeknek a gyermekeknek. Véleménye szerint a szülőknek azonnali és következetes visszacsatolást kell adnia az elfogadható és elfogadhatatlan viselkedésről!

Alakítsunk ki pontos napirendet! Ez abban segíthet, hogy a gyerek ne felejtsen el dolgokat és megtanulja jobban beosztani az idejét – sorolta a következő feladatokat az alapítvány szakmai vezetője, hozzáfűzve: ellenőrizzük gyakran a gyermeket, hogy valóban érti és be is tartja ezeket a szabályokat. – Tűzzünk ki pontosan megfogalmazott célokat, feladatokat! Ezek lehetnek egyszeri cselekvést igénylőek (például, hogy mindig tegye a cipőjét a szekrénybe, miután megérkezett az iskolából), vagy bonyolultabbak és egész napon átívelők (például beszéljen udvariasan másokkal).

Az ADHD-s gyerekeket különösen motiválja a jól mérhető eredmény és a látható fejlődés, például az, hogy hány csillagot gyűjt össze egy héten; másoknál inkább az válik be, ha a pontjait apróbb ajándékokra vagy élvezetes tevékenységekre válthatja be – ad ötleteket Hajdu Ágnes. Véleménye szerint minél jobban ismeri egy szülő a gyerekét, annál jobban tudja, hogy milyen jutalommal, illetve büntetéssel lehet rá a legnagyobb hatást gyakorolni – és persze azt is, hogy melyek azok a viselkedési minták, melyeket felesleges erőltetnie. A szülőnek el kell fogadnia, hogy néhány viselkedésre nincs hatása: bárhogyan is próbálkozik, a gyereke nem fog nyugodtan ülni, nem fogja abbahagyni a sírást, vagy nem lesz egyik pillanatról a másikra jó alvó, és más gyerekekkel sem fog nyugodtan és csendesen játszani. Ezekről inkább jobb lemondani: sok kellemetlen pillanattól, frusztrációtól kímélhetjük meg magunkat és a családtagjainkat – ajánlja a szakember.