Hogyan óvjuk mozgásfogyatékossággal élő gyermekeink életét?

A mozgáskorlátozottság gyakran baleset következménye, azonban további balesetek bekövetkezésére is hajlamosít – jelentette ki Dr. Pál Gabriella, az Országos Gyermekmentő Intézet (OGYEI) gyermekorvosa. A szakember arra hívta fel figyelmünket: a mozgássérült gyermekek gyakrabban esnek el vagy le, nagyobb az esélyük arra, hogy égés (különösen forrázás) vagy vízbe fulladás áldozatává váljanak.

Páll Gabriella kitért arra is, amennyiben önállóan nem járóképesek a gyerekek, akkor a segédeszközök biztonságos használatát kell megtanulniuk, illetve az otthoni környezetet is gyakran át kell alakítaniuk a szülőknek. Mint mondta, a mozgássérült gyermekek otthoni nevelésének fontos célja, hogy a használati- és kényelmi tárgyakat rendeltetésszerűen, önállóan birtokolják, illetve a lakás bármely helyiségét segítség nélkül elérjék és használják, amennyiben ezt képességeik lehetővé teszik. Az akadályozott értelmi fejlődésű gyermekek nehezebben taníthatóak. Képességeik gyengébbek az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a felidézés, a helyzetértelmezés, a gondolkozási műveletek, a beszéd, a cselekvéstervezés és kivitelezés, valamint az érzelmi/szociális területen. Emiatt veszélyérzetük, helyzetfelismerő képességük, tetteik következményeinek felmérése eltér kortárasaikétól – ismerte el a szakember.

Az OGYEI gyermekorvosa szerint ez minden balesettípus kockázatát növeli, de különösen gyakoriak az esések és a következményes törések, amelyek közül kiemelt fontosságú a koponyasérülés. Sok olyan betegség és állapot ismert, ami halmozott hátrányt jelent, azaz az értelmi-, mozgás- vagy akár érzékszervi akadályozottság egy időben áll fent. A halmozottan sérült gyermekek kortársaikhoz képest lényegesen alacsonyabb életkori szinten képesek aktivitás kifejtésére. Az ő baleseti kockázatuk kiemelkedő – jegyezte meg Páll Gabriella.

Cél az önálló mozgás!

A gyermekorvos a családháló.hu-nak összegyűjtötte az otthon átalakításának legfontosabb elemeit. Páll Gabriella szerint a fürdőszoba biztonságos használatát fokozzák a különféle kapaszkodók, amelyeket mennyezetre és oldalfalakra erősíthetünk fel. „Mozgáskorlátozott ember otthonában jó, ha a vécé és a fürdőszoba egy helyiségbe kerülnek, mert így könnyebb a szanitereket és a kapaszkodókat (kisegítőket) oly módon elhelyezni, hogy azok megközelítése bármely segédeszközzel a legkisebb nehézség árán és a legrövidebb úton történhessen – tanácsolta. Mint folytatta, a kádba, zuhanyzóba elhelyezett rögzíthető ülőkék használata is növeli a biztonságot. A legcélszerűbb kabin nélküli zuhany kialakítása, padlóba építet összefolyóval, amit akár gördíthető zuhanyozó székkel vagy falra szerelt ülőkével kényelmesen tudunk használni a gyermek mosdatására.

Páll Gabriella szerint a fürdőhelyiségek kellő megvilágításáról és azok érintésvédelméről is fokozottan kell gondoskodnunk.  A gyógyszereket zárható, a gyermek által nem látható és el nem érhető helyen szabad csak tárolni, a vizes helyiségek küszöbének magasságát úgy kell megválasztani, hogy ne legyen botlásveszély, és a kerekesszéket is könnyen át lehessen rajta tolni – sorolta a szempontokat a gyermekorvos.

Páll Gabriella kitért arra is, hogy többszintes házak esetén érdemes a lépcsőket fedett helyiségből indítani és lényeges az is, hogy fedett helyiségbe érkezzenek meg, „Lehetőleg kevés fordulója legyen a lépcsőnek, a csigalépcső pedig kifejezetten rossz választás” – óvott a szakember, aki szerint a lépcsőfokokat kis fellépési magasság mellett széles belépők és kényelmes pihenők jellemezzék. Mozgáskorlátozott gyerekeket ne költöztessünk emeleti szobába.

Ha gyermeke nem tud önállóan, biztonsággal közlekedni a lépcsőn, a lépcsők aljára és tetejére szereljen „gyermek-biztos” zárral ellátott kiskaput, ami megakadályozza, hogy egyedül nekivághasson a lépcsőzésnek. Célszerű a hosszanti merevítőket úgy burkolni, hogy arra a gyermek ne léphessen fel, mert így áteshet a korláton.  A lépcsőn ne hagyjon olyan tárgyakat, amiben meg lehet botlani – fűzte hozzá végül.