„Hülye vagyok” – megdöbbentő gyermeki vallomások

Eleinte csak egy tanári feddés, később már érkezik az intő és egyre hátrébb ültetik a gyereket. A nyolcadik osztályt már a negyedik iskolájában tölti, azonban sehol sem találja helyét. Képtelen a tanulásra, kiközösítik és egyre szorongóbbá válik. Valóban ennyire rossz a gyerek, vagy éppen egy betegséggel küzd? Mit is tudunk az ADHD-ról?

Az ADHD egy mozaikszó, a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar angol rövidítése. Dr. Sófi Gyula, igazságügyi gyermekpszichiáter Az ADHD Magyarország Alapítvány sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy a betegségben szenvedő gyerekek döntő többsége ép intellektussal rendelkezik, az agyban található figyelemközpont működési zavara miatt – idegsejti pusztulás következtében – mégsem tudnak folyamatosan egy dologra figyelni. Mint fogalmazott, ez egy veleszületett betegség, kinőni sem lehet. Az ADHD három fajtáját különböztetik meg: a túlmozgásos, a köznyelv szerint „hiperaktív”, a figyelemhiányos, illetve e kettő kombinációját ötvöző változatot. Mindhárom esetben – folytatta a gyermekpszichiáter – az átlagostól eltérő fejlődést tapasztalhatunk a gyermektől – nem járni tanul meg, hanem rohanni először, amint megtanul beszélni, be nem áll a szája -, ami a későbbiekben komoly teljesítményzavart fog eredményezni.

Minimum hetvenezer érintett

Juhász Erika pedagógus alátámasztva a szakember szavait, kifejtette: az ADHD betegségben szenvedő gyermekeket már az első osztály első napjaiban ki lehet szúrni, ugyanis képtelenek a folyamatos figyelemre. És ilyen esetből nem kevés van Magyarországon. A Corvinus Egyetem – Lépéskényszer című tanulmánya szerint ma Magyarországon legalább 70 ezer ADHD-s gyermek él, így minden általános és középiskolai osztályban található legalább egy figyelemzavarral küzdő gyermek. Hajdu Ágnes, az ADHD Magyarország szakmai vezetője, gyógypedagógus arra a szomorú tényre mutatott rá, mely szerint a szülők és pedagógusok háromnegyede csak későn vagy egyáltalán nem ismeri fel a betegséget. Amennyiben nem ismerik fel időben a betegséget, akkor a kisdiák nem kap megfelelő segítséget, és nem tud lépést tartani a többiekkel. A kialakuló zavar súlyosan károsítja a gyermekek iskolai, közösségi beilleszkedését, a kezeletlen betegség okozta súlyos következmények negatív módon hatnak a gyermek korai szocializációra, az iskolai előmenetelre, a családi életre. Márpedig a 70 ezer figyelemhiányos vagy hiperaktív gyermekből mindössze 20 ezer esetben észlelik a családok a bajt, és mindössze 4500 gyermek kap szakszerű orvosi ellátást. Plank Mária gyermekénél sem első pillanatban derült fény a betegségre, a most nyolcadik osztályos fia mindössze a negyedik iskolájában találta meg helyét. Mint mondta, most jó helyen van, megfelelő a pedagógusok hozzáállása és képzettsége.

Dr. Sófi Gyula szerint bármilyen gyanú esetén érdemes szakorvoshoz fordulni, mert mint mondta, inkább vizsgáljanak meg tíz gyermeket feleslegesen, mintsem egy is kimaradjon belőle. „Oszlassuk el minél előbb a kételyeket” – jegyezte meg. Az ADHD Magyarország alapítvány telefonos tanácsadás mellett szülői tréningeket is tart, illetve szükség esetén mediátorokat küldenek ki a szülőkhöz és a pedagógusokhoz. Az ebben a betegségben szenvedő gyermekeknek ne adjunk egyszerre több feladatot, azt az egyet is csak akkor, amikor létrejött a szemkontaktus, és elvégzése után azonnal dicsérjük meg a gyermeket – adott tanácsot ADHD-s gyermekét nevelő Plank Mária, aki szerint sok humorral és még több türelemmel kezelhető a helyzet. Hozzátette: korábban a gyermeke önmagával kapcsolatosan úgy fogalmazott: „hülye vagyok”. Mára azonban büszke ritmusérzékére és humorára – sorolta a fejlődés jeleit az anyuka.

Lényeges az egyszerű, de állandó szabályrendszer kialakítása is, különben a tanulási problémák miatt az érintett gyermekek hamar lemaradnak a kortársaiktól. Ennek eredményeként az alacsony felnőttkori teljesítőképesség, az intellektuális alulfoglalkoztatás mentén egyenes út vezet a tartós munkanélkülivé válásig és az egzisztenciális problémákig. Dr. Sófi Gyula igazságügyi szakértő kitért arra is, hogy a börtönbe került fiatalok több mint felénél pszichiátriai betegségeket találtak, melynek 90 százaléka ADHD volt. A gyermekpszichiáter a Családháló kérdésére kifejtette a 70 ezres magyarországi létszám európai- és világviszonylatban is átlagosnak mondható. Hozzáfűzte azt is, hogy átlagosan 3-7 százalék közé tehető az érintettség. A betegség nemi eloszlása 9:1 arányt mutat a fiúk javára.

Van remény

Bár az ADHD-s gyermekeket gyakran sorolják a „neveletlen, kezelhetetlen” kategóriába, a nevelés és a kezelés kulcsa az iskola és a szülő kezében van. A tünetek észlelése után a szülő a területileg illetékes Nevelési Tanácsadóhoz fordulhat, ahonnan szükség esetén gyermekpszichiáterhez irányítják. A szakember a diagnózist követően gyógypedagógiai, mozgás-, szükség esetén komplex kezelést javasol, melynek része lehet pszichoedukáció, viselkedésterápia, szülőtréning, szociális beilleszkedést, tanulást segítő tréning, beleértve esetenként a gyógyszeres terápiát is. Az időben – ideális esetben 6 éves kor körül – felismert és kezelt ADHD-s gyermekek és környezetük életén javíthat a szülő, a tanár és a szakember és nem utolsó sorban a gyermek együttműködése. A pontos diagnózis ismeretében szakemberek segítségével a tanulás és a beilleszkedés terén is eredményesen kezelhető a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar. Az ADHD terápiája segít abban, hogy az érintettek a későbbiekben tünetmentes, teljes életet élhessenek.