Igazoljon a szülő vagy sem? – a gyermekorvos szemével

Olvasom a kedves anyukák kesergését az iskolai igazolásokról. Régóta praktizáló gyermekorvosként csak egyetérteni tudok velük. Csakhogy az igazolást nem a gyermekorvos akarja kiállítani, hanem az iskola várja el!

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
gyermekorvos
2017. május 29. Dr. Dobó Márta

Úgyhogy innentől a labda az  ő térfelükön pattog. Ésszerű kompromisszum kéne az oktatási intézmények és a szülők között, mert igen, a szülő tudja a legjobban, hogy mikor van a gyereknek 1-2 nap pihenésre szüksége, amivel akár megelőzhetjük, hogy a kimerült szervezetet valamilyen kórokozó könnyedén megbetegítse. És igaz az is, hogy egy kis hasfájás, fejfájás gyógyítása –  az esetek túlnyomó többségében – nem orvosi feladat.

Ugyanakkor az orvosi igazolásnak a gyermek – különösen a kisgyermek – esetében igenis van jelentősége. Ha egy bölcsődést hazaküldenek mert lázas, majd ezt követően egynapos otthon tartózkodás után visszahozzák a kicsit a közösségbe azzal, hogy gyógyult (természetesen orvosi igazolással!), akkor ez árt a beteg gyereknek, de árt a többi egészségesnek is.

És itt már a mi térfelünkön pattog a labda! Mindennapos gyakorlat az üresen, aláírva odaadott igazolás  „Majd ha meggyógyul, dátumozza be!” utasítással, és hát ezzel könnyű visszaélni. Persze, ebben benne van a sok felesleges igazolás-kiállítással szembeni szabadulás vágya, a szülő felőli nyomás, hogy ne kelljen még egyszer visszajönni, de azért ez semmiképp sem lelkiismeretes megoldás! És ha a szülő visszaviszi  a kicsit már gyógyult vagy majdnem gyógyult állapotban, akkor meg kell őt vizsgálni, és így megállapítani, hogy mehet-e közösségbe vagy sem.

Sokszor ez unalmas, rutin munka, de ilyen apróságokon múlik gyerekeink egészsége!

(A szerző gyermekorvos.)