Hajlamosak vagyunk arra, hogy amikor a gyerekünk csalódott vagy rosszul érzi magát, akkor megpróbáljuk csitítani, mert nem szeretjük látni, hogy rosszul érzi magát. Gondolkodás nélkül rávágjuk, hogy “ne bánkódj”, “ne légy dühös”. Ettől viszont a gyerek elszégyelli magát az érzései miatt, írja a Huffington Post. Látván pedig, hogy a szülei nem értik meg, magányosnak fogja érezni magát, és legközelebb inkább nem is panaszolja el a bánatát.
hirdetés
hirdetés
Az ilyen helyzetekben szimpátia helyett az együttérzésre kell törekednünk. Van néhány kifejezés, amiket érdemes kerülni:
- Ne aggódj!
- Ne légy ilyen!
- Ne bánkódj!
- Ne légy dühös!
- Túl érzékeny vagy.
Ennél sokkal jobb megoldás, ha elfogadjuk az érzéseit, és inkább ezeket mondjuk:
- Dühös vagy. Én is az lennék.
- Jogosan vagy csalódott. Ennyi idősen én is az voltam.
- Mérges vagy. Megértem, minden jogod megvan hozzá.
- Fájdalmas látni, amikor valaki olyat csinál, amit te is szeretnél, de még nem vagy rá képes.
- Látom, hogy dühös vagy. Biztos okod van rá. Meséld el, mi a baj!
A cikk itt folytatódik.
