Van egy angol nyelvű rajz, melyen a szülő azt mondja a gyerekének: „Drágám, ha felnősz, akkor azt szeretném, ha magabiztos, független és határozott lennél. De amíg gyerek vagy, addig legyél passzív, simulékony és engedelmes.” Nagyjából ez az a kettősség, amit szülőként a leginkább szeretnénk a gyerekünktől, és aminek egy öntudatos csemete képtelen megfelelni.
Hiszen gondoljunk csak bele: valóban kényelmesebb most szülőként, ha a gyerek mindent gondolkodás nélkül elfogad, de felnőttként is ezt szeretnénk tőle? Ugye, nem! Inkább fogadjuk el olyannak, amilyen, és örüljünk neki, mert később ezek a tulajdonságok segíthetik hozzá ahhoz, hogy sikeres legyen, és elérje a céljait.
Az öntudatos gyerekek rendszerint temperamentumosak és bátrak, s szeretnek mindent a saját bőrükön kipróbálni, megtapasztalni. Kitartanak az elképzeléseik mellett, és erős belső motivációik vannak, ez hajtja őket előre. Ezek miatt ugyanakkor gyakran vannak konfliktusaik a szüleikkel, és ez könnyen hatalmi harcba torkollhat. Pedig nem kell így lennie, mert nem muszáj mindig felvenni a kesztyűt. Ne engedjük, hogy egy négyéves gyerek kihozza belőlünk a négyéves énünket! Inkább legyünk együttérzőek, adjunk választási lehetőségeket, és keressünk olyan megoldásokat, amelyekkel mindenki nyer. Következzenek dr. Laura Markham pszichológus tanácsai öntudatos gyerekekhez!
A bejegyzés folytatásához kattints.
