Káros a magzatra, ha jódhiányos a kismama

A korai terhesség alatti jódhiány hátrányosan befolyásolja a gyerekek pszichomotoros fejlődését. A terhesség és a szoptatás időszakában kiemelten fontos a megfelelő mennyiségű jód bevitele az anya és a baba pajzsmirigyének optimális hormontermeléséhez, ez ugyanis elengedhetetlen az embrió és később a magzat idegrendszerének egészséges fejlődéséhez is.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. szeptember 03. szabo.daniel

A korai terhesség alatti jódhiány hátrányosan befolyásolja a gyerekek pszichomotoros fejlődését. A terhesség és a szoptatás időszakában kiemelten fontos a megfelelő mennyiségű jód bevitele az anya és a baba pajzsmirigyének optimális hormontermeléséhez, ez ugyanis elengedhetetlen az embrió és később a magzat idegrendszerének egészséges fejlődéséhez is.


Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérései szerint a jódhiány globális probléma. Az emberi szervezet optimális működéséhez szükséges napi jódmennyiséget kizárólag a táplálkozással nagyon nehéz bevinni azokon a helyeken, ahol az ivóvíz nem tartalmaz elegendő jódot, ilyenkor más módon szükséges pótolni a hiányzó mennyiséget, ha el akarjuk kerülni a jódhiány miatt kialakuló kórképeket. A jód szükséges a pajzsmirigy optimális működéséhez, ami hormontermelése révén a szervezet anyagcseréjének szabályozásában központi szerepet tölt be. Különösen fontos a megfelelő mennyiségű jód bevitele a terhesség és a szoptatás időszakában, mert az embrió és a magzat idegrendszerének fejlődéséhez az anyai pajzsmirigy kielégítő hormontermelése szükséges.

Egy portugál kutatás a közelmúltban azt vizsgálta, hogy az anyák jódfogyasztása, illetve ezzel összefüggésben a pajzsmirigy működése a terhesség során milyen hatást gyakorol a babák fejlődésére. A gyerekek mentális és pszichomotoros fejlődését két éves korukig követték nyomon.

A kutatók 86 anya-baba párt vizsgáltak és azt találták, hogy az anya jódhiánya és a pajzsmirigy csökkent működése a terhesség első trimeszterében késleltette a gyerekek pszichomotoros fejlődését. A pajzsmirigyműködést a vérben keringő egyik pajzsmirigyhormon, a tiroxin (T4) szintjével jellemezték és azt találták, hogy ha az anya jódhiányban szenvedett, a tiroxinszint a terhesség első trimeszterében kevesebb, mint 10 pikogramm/milliliter volt.

A terhesség későbbi fázisaiban az anyai pajzsmirigy alulműködésnek nem volt olyan jelentős hatása, mint az első trimeszterben fellépő jódhiánynak, és az újszülött pajzsmirigyműködése is kisebb hatást gyakorolt a fejlődésre.

A vizsgálatok szerint nagyon fontos, hogy már a terhesség korai szakaszában megfelelő mennyiségű jód álljon rendelkezésre, különösen abban az időszakban, amikor az embrió idegrendszeri fejlődésének kritikus szakasza zajlik, és amikor még a magzat pajzsmirigyműködése sem biztosítja a megfelelő hormonszinteket. A kutatók azt javasolják, hogy a jódhiányos földrajzi régiókban fordítsanak kiemelt figyelmet a nők fogamzás előtti jódpótlására. Így elkerülhetők a jódhiány káros következményei a korai terhesség során, amikor sokszor még az anya sem tudja, hogy várandós.