Kevés a tejed?

Évente körülbelül háromszáz édesanya kér segítséget az Eszter-lánc Anyatejmissziótól, mert nincs elég teje a szoptatáshoz. A TB-támogatott központi tejgyűjtés mellett főleg csere-bere alapon működő magán-szolgáltatás sokkal sikeresebb is lehetne, de az anyák többsége inkább tápszerezik.

Ha abból indulunk ki, hogy évente Magyarországon tonnaszámra adnak el különböző bébitápszereket, akkor lehet következtetni mennyi – mondja Csomóné Lindmayer Katalin arra a kérdésünkre, hogy sok vagy kevés az évente hozzájuk forduló édesanyák száma.

Az Eszter-lánc Anyatejmisszió közvetít a piacon: összeköti egymással azokat az anyákat, akiknek többlet-teje van és azokat, akiknek kevés vagy egyáltalán nincs.

Gyakorlatilag ugyanezt végzi a társadalombiztosítás által támogatott ún. központi tejközvetítés is, de a misszió vezetője szerint e csatornán mégis kevesen, legalábbis nem elegen jutnak anyatejhez.

Az állami elosztórendszer működése egyszerű: literenként 1800 forintos áron átveszik a lefejt tejet, majd pasztőrizálás után – recept ellenében – odaadják az adott családnak. Főképp azoknak, akiknek súlyos beteg, koraszülött vagy műtött gyermeke van.

Vagyis – magyarázza Csomóné Lindmayer Katalin – egyfajta gyógyszerként, a legszükségesebb esetben lehet hozzájutni, ráadásul nem mindenkinek, hiszen a hozzáférhetősége igen korlátozott. Az ebből fennmaradó maradékot osztják szét az egészséges gyermekek között, de ez is cask az ország néhány városában működik így. A legtöbb helyen pedig az anyatej háztól-házig rendszer működik, de ez az információ még kevesebbekhez jut el és kizárólag friss anyatej cserélhet gazdát gyermekorvos által felírt receptre, védőnői adminisztráció mellett. Ezek a tejek az egyik családtól a másikig vándorolnak, nincs közbeiktatva laboratórium vagy egyéb pasztörizáló intézmény.

Azok a babák, akik egészségesek ugyan, de anyjuknak nincs vagy nincs elég teje, hoppon maradnak. Pont ezt az űrt hivatott betölteni az Anyatejmisszió.
Ez, az egyébként Európa-szerte igen elterjedt tejadományozási forma nálunk máig gyerekcipőben jár, a szülők vagy nem tudnak róla, vagy nem veszik a fáradságot, hogy az gyorsan hozzáférhető tápszer helyett a minden bizonnyal egészségesebb, természetesebb megoldást válasszák.

Pedig, ha az állami elosztórendszerről azt mondtuk egyszerű, ez utóbbi sem éppen bonyolult.
A tejhiánnyal küzdő anyák regisztrálnak a missziónál, ahol összkötik őket tejtöbblettel bíró családokkal, innentől pedig rájuk van bízva, miként intézik a dolgot. Vannak, akik pénzt kérnek a tejért – ez a ritkább eset -, sokan “lebarterezik”, cserébe pelenkát, játékot stb. adnak, de a legtöbben ingyen és bérmentve adják át a táplálékot.

Ez a tej nem esik át pasztörizáláson, egyszerűen lefagyasztva várja a felhasználást. Hogy biztonságos-e?
Ez is egy nagyon sarkalatos kérdés. A misszióvezető állítja, 10 éves regnálásuk alatt egyetlen esetben sem tapasztaltak semmilyen megbetegedést. Ez – mondja – annak is köszönhető, hogy a tejet nem eladásra fejik le az anyák, hanem a saját csemetéjüknek, vagyis garantáltan odafigyelnek annak tisztaságára, megfelelő tárolására, az Anyatejmisszió honlapján található Anyatej Kisokosban pedig sok gyakorlati tanács megtalálható az anyatej kezelésével kapcsolatban.