Könnyen szűrhető, de örökölhető a vesebetegség

Vesekő, vesegörcs, vesegyulladás… mind vesebetegség, amiket ha nem kezelünk időben, visszafordíthatatlan folyamatot indítanak el szervezetünkben. A ma már népbetegségnek számító vesebetegséggel foglalkozni kell, ráadásul a betegség lefolyása során azonban felmerül egy kérdés: mi okozta a betegséget, vajon örökletes-e, és esetleg mi magunk is veszélyben vagyunk?

Minden évben március második csütörtökén tartják a Vese Világnapját, aminek célja az emberek tájékoztatása erről az alattomos betegségről. Világszerte és Magyarországon egyaránt egyre többen vannak azok, akiket vagy személyesen érint ez a veszélyes kór, vagy előfordul a családban. A betegség lefolyása ugyan kifejezetten sokáig tünetmentes lehet, ezért a vesebetegség esetében is kiemelten fontos szerepe van a rendszeres szűrésnek.

Veleszületett, kialakult és örökletes

Számos vesebetegség létezik: nagy részük nem örökletes, hanem szerzett, életmódunk és a környezeti hatások együttes következménye. Egy másik részük ugyan veleszületett, de nem örökletes. Vannak azonban vesebetegségek, amelyek öröklődnek, bár ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a közvetlen hozzátartozók mindenképpen betegek, lehetnek csak hordozói a kóros géneknek. Az öröklődés ugyanis – az örökítő anyagban (DNS) történt változás függvényében lehet úgynevezett domináns, recesszív, valamint nemhez kötött. Ennek megfelelően, amennyiben a családban vesebetegség fordult elő, feltétlenül jelezni kell ezt a kezelőorvosnak. A számos örökletes betegség közül megemlítendő a sokcisztás vesebetegség (policystás vesebetegség), melynek mind domináns, mind recesszív formája ismeretes. A recesszív típus már csecsemőkorban megjelenik, a domináns forma tünetei azonban tipikusan a második, harmadik évtizedben jelentkeznek. Egészen a 70-es évekig, amikor még nem volt gyakorlat az ultrahang vizsgálat, gyakori volt, hogy a pácienseknél a felnőttkori formát csak késve,a szövődmények megjelenésekor ismerték fel.

Az időben észrevett vesebetegség gyógyszerekkel kezelhető, progressziója lassítható. Viszont ha a beteg már kritikus állapotban van, veséi le is állhatnak, ezzel szükségessé téve az életmentő dialíziskezelést. Sajnos hazánkban a rendszeres szűrés hiányában az emberek több mint fele az utolsó pillanatban, végállapotú veseelégtelenséggel kerül orvoshoz, amikor már elkerülhetetlenné válik az azonnali dialízis.

Szükség van a donorokra

Hazánkban jelenleg 846 beteg vár új vesére, akik a tavalyi Eurotranszplanthoz történő csatlakozás következtében jóval nagyobb eséllyel juthatnak veséhez. A transzplantációhoz szükséges szerv származhat agyhalott és élő donortól is. Magyarországon – a törvény értelmében – mindenki feltételezett donornak számít, kivéve azt, aki életében tiltó nyilatkozatot tesz szervei felhasználásáról. Nagyon fontos, hogy ezzel tisztában legyünk, hiszen ezzel nemcsak egy, hanem akár több emberi életet menthetünk meg. Az élődonációnak is meghatározott feltételei vannak, hazánkban elsősorban a beteggel genetikai rokonságban, vagy bizonyítottan szoros érzelmi kapcsolatban lévő ember vállalhatja. A szervadományozást egy illetékes bizottság engedélyezheti, miután elvégeztették a donációhoz szükséges vizsgálatokat.

Prof. Dr. Kiss István, a B. Braun Avitum Zrt. budapesti dialízisközpontjának orvosigazgatója rendkívül hasznosnak tartja a Vese Világnapját. Véleménye szerint az emberek nemcsak többet tudhatnak meg a vesebetegségekről és a rendszeres szűrés fontosságáról, hanem például az idei témának köszönhetően elgondolkoznak a szervdonáció, transzplantáció kérdésén is. Éppen ezért a világnap kapcsán március 11-én 9-12 óra között nyílt napot tartanak dialízisközpontban.