Kopp Mária: A család boldogságunk alapja

A boldogságkeresés ösztönös vágy bennünk, a boldog életre való tudatos törekvés pedig nagyjából egyidős az emberiség történetével. Ám a boldogság fogalma, a keresés módja, és a körülöttünk lévő világ által felkínált alternatívák rengeteget változtak az évezredek folyamán, s talán sosem volt még olyan bő kínálata a gyors és hatásos megoldást ígérő bolgogságpiruláknak, mint napjainkban. Kopp Mária a SOTE Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese a Család Éve kapcsán tartott előadásában beszélt arról, milyen komoly hatása van a párkapcsolatoknak és magának a családnak személyes boldogságunkra. A Családháló kérdésére azt is elárulta, nagyon bizakodó, mert az elmúlt fél évben megnőtt a házasságkötések száma Magyarországon.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
egészség és lélek
2011. május 22. hslaszlo

A boldogságkeresés ösztönös vágy bennünk, a boldog életre való tudatos törekvés pedig nagyjából egyidős az emberiség történetével. Ám a boldogság fogalma, a keresés módja, és a körülöttünk lévő világ által felkínált alternatívák rengeteget változtak az évezredek folyamán, s talán sosem volt még olyan bő kínálata a gyors és hatásos megoldást ígérő bolgogságpiruláknak, mint napjainkban. Kopp Mária a SOTE Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese a Család Éve kapcsán tartott előadásában beszélt arról, milyen komoly hatása van a párkapcsolatoknak és magának a családnak személyes boldogságunkra. A Családháló kérdésére azt is elárulta, nagyon bizakodó, mert az elmúlt fél évben megnőtt a házasságkötések száma Magyarországon.

 


De mi is valójában a boldogság és hogyan érhető el? Kopp Mária a Pázmány Péter Katolikus egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, a boldogság keresése illetve az ezzel kapcsolatos kutatások divattémának számítanak mostanában, a legtöbb felmérés pedig azt mutatja, hogy egy ország boldogsága – feltételezéseinkkel ellentétben – nem a gazdasági fejlettségen múlik, hanem éppen fordítva: azok az országok fejlettebbek, ahol az emberek boldogabbak. Az is bizonyos, hogy egy meghatározott jövedelem felett az emberek már nem érzik jól magukat a bőrükben: az ezzel járó nagyobb fokú stressz ugyanis szintén nem tesz jót az általános közérzetnek. Kopp Mária ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem ért egyet azzal a toposszal, hogy mi magyarok pesszimisták lennénk, ránk inkább a bipolaritás jellemző, vagyis tudunk nagyon lelkesedni és ugyanannyira könnyen keseredünk el bizonyos helyzetekben, ami nem mellesleg jellemző a nagy tudósok, művészek személyiségére.

 

A szakértő egyúttal három alapvető boldogságszintet, és az ahhoz vezető utakat is felvázolta. Az első ilyen a média által kínált fogyasztói boldogságideál, ami a vásárlás miatt érzett örömön felül azt feltételezi, hogy valamiből mindig van más, új, jobb. Ez a reklámok által képviselt modell a pszichológus szerint aláássa a biztonságérzetünket és hatására soha nem tapasztalt magasságokba szökött világunkban a szorongás és a depresszió. Egy másik elmélet szerint a boldogság az az állapot, mikor az ember belső harmóniában él önmagával, ami azt eredményezi, hogy szélsőséges körülmények között is kiegyensúlyozott tud maradni. A harmadik – Csíkszentmihályi Mihály által felvázolt – boldogságmodell az úgynevezett Flow, amelyben az ember ihletett állapotban, könnyedén teszi a dolgát, bármi is legyen az.

 

Kopp Mária szerint a család boldogságunk alapja és a hosszú élet titka, komolyabb egészségvédő faktor, mint a dohányzás mellőzése. Egy családban élő férfinak ugyanis két és félszeres esélye van arra, hogy megéli a 65 (!) életévét. A nőknél ez a szám csak másfélszeres, de még így sem elhanyagolható. Ugyanez vonatkozik a gyermekekkel való jó kapcsolatra, amely négyszeresére növeli a túlélési esélyt. A szakértő szerint ezek az adatok a legújabb kutatások szerint az oxitocin nevű hormon jelenlétére vezethetőek vissza, ami nagyon komoly szorongásoldó és minden, bizalmon alapuló fizikai kapcsolat hatására felszabadul szervezetünkben. A pszichológus úgy látja, a boldogságkeresés útja a párkapcsolatokon keresztül vezet, de azt is leszögezi, hogy ezért keményen meg kell dolgoznunk. Fontos, hogy tisztában legyünk vele, hogy két, tökéletlen ember találkozásából születhet a tökéletes kapcsolat.

 

Mint mondta, fontos megmutatni a család jelentőségét, de arra is oda kell figyelni, hogy ma Magyarországon sokkal kevesebb gyerek születik meg, mint amennyit a házaspárok eredetileg vállalni szerettek volna. Kopp Mária leszögezte, örül a bevezetett családi adókedvezménynek, de ez önmagában még nem elég, más módon is segíteni kell a családokat: a rugalmas munkaidő, a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás, de a családi napközik támogatása is mind-mind ezeket a célokat szolgálhatná. Arra is kitért, milyen óriási dolog, hogy a magyar EU elnökség napirendjére tűzte a család témakörét, mert mint fogalmazott, ezt a témát mostanság nem illett előhozni, mint ahogyan a népesedés problémáját sem. Kopp Mária a Családhálónak arról is beszélt, személyesen is szívügye a családok jövőjéért munkálkodó Népesedési Kerekasztal. A szakértő azt is elárulta, hogy jelenleg nagyon bizakodó, mert sikerült megfordítani egy negatív tendenciát: november óta megnőtt a házasságkötések száma Magyarországon.

***

A flow egy pszichológiai jelenség elmélete, melyet Csíkszentmihályi Mihály fogalmazott meg. Az emberek a flow-élményt szerinte a következőktől kísérve tapasztalják meg:

  1. az illető képességeivel összhangban lévő, egyértelmű célok
  2. a tudat erős fókuszáltsága
  3. az öntudatosság tudatos észlelésének megszűnése
  4. az időérzékelés torzulása
  5. azonnali reakció a tevékenység alatt felmerülő jelzésekre
  6. egyensúly az egyén képességei és a feladat nehézsége közt (a feladat se túl könnyű, se nem túl nehéz)
  7. a szituáció feletti kontroll érzése
  8. a tevékenység belülről jutalmaz, ezért nem megterhelő
  9. az illető teljesen elmerül abban, amit csinál, minden figyelmét erre összpontosítja

A flowélményhez nem szükséges mindegyik jellemzőnek teljesülnie.

Zenészek, sportolók tipikusan átélhetik a flow-t a munkájuk során, de szoftverfejlesztők és részvénytőzsdei kereskedők is számot adtak már a jelenségről. Emellett a több keleti vallás által is tanított „egységérzés”, azaz az univerzummal való eggyé válás érzése is legalábbis roppant közeli rokona a Csíkszentmihályi által flow-ként leírt állapotnak.

 

Czefernek Léna

Fotó: családháló.hu

Kapcsolódó cikkek