A koraszülött és a császárral született babáknál magasabb az ételallergia kockázata?
Az öröklött hajlam mellett külső tényezők is befolyásolják, hogy valakinél jelentkeznek-e allergiás tünetek csecsemő és kisgyermekkorban. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus a Prima Medica Szakmai Napon elhangzott előadásában a megelőzés kapcsán a bélflóra egészségének fontosságára hívta fel a figyelmet.
Az egészség a bélben kezdődik
A bélrendszer a születéskor még steril, a kolonizáció, a jótékony bélbaktériumok megtelepedése ezt követően kezdődik meg. A bél mikroflórájának összetétele összefügg az immunrendszer érésével, a bél megfelelő mikrobiom összetétele pedig az egész életre kihatóan jelentősen csökkenti a gyulladásos, az autoimmun és atópiás betegségeket. Vizsgálatok igazolják a bélflóra megváltozásának, a dysbiozisnak a szerepét a táplálékallergia kialakulásában is.
Koraszülött és császáros babák
A Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy a kolonizációt több tényező is befolyásolja, ezek egyike a terhesség hossza. Koraszülött csecsemők esetében szervezetük éretlensége miatt magasabb a kockázat, illetve azért, mert esetükben gyakrabban kerülhet sor antibiotikum szedésére az élet korai szakaszában, ami szintén kedvezőtlenül hat a bélflórára. Császáros babáknál – mivel náluk nem a jótékony baktériumok kolonizálódnak a bélben – az így kialakult kedvezőtlen bélflóra fokozott hajlamot jelent a gyulladásos citokinek (az immunműködésben résztvevő sejtek) felszabadulására, melynek egyik következménye a táplálékallergia megjelenése.
Anyatejjel vagy megfelelő tápszerrel a hátrányok is ellensúlyozhatók
Az anyatejes táplálás a bél megfelelő bakteriális összetételét biztosítja immunanyagai, pre- és probiotikum tartalma alapján. Azt, hogy az anyatej összetétele pontosan a csecsemő igényeire van szabva, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az anyatejes táplálás képes ellensúlyozni a császáros szülés, az újszülöttkori fertőzés és antibiotikumos kezelés kedvezőtlen hatásait is. Ha az édesanya valamilyen okból nem tudja szoptatni a csecsemőt, akkor az anyatej mintájára előállított, prebiotikumokat a megfelelő arányban tartalmazó tápszer adása az anyatejes babákéhoz hasonló bélflórát eredményez.
Probiotikumok szerepe a táplálékallergia megelőzésében
Előadásában dr. Polgár Marianne arra is felhívta a figyelmet, hogy számos tanulmány igazolja a probiotikumok szerepét a bél egészséges mikrobiom összetételének kialakulásában és fenntartásában. Szedésüket már a terhesség utolsó trimeszterében érdemes elkezdeni és szoptatás alatt is folytatni. A kicsinél alkalmazva már újszülött kortól kezdődően és csecsemőkorban is jótékony hatású, bizonyítottan képes csökkenteni a tejallergia és az atópiás dermatitisz gyakoriságát, ám arra ügyelni kell, hogy mindig az életkornak megfelelő legyen a probiotikum pótlás!
