Koraszülöttek – Mikor éri meg a küzdelem értük?!

Sajnos hosszú évek óta szomorú statisztikai adatsort vezet hazánk: az Európai Unióban, Magyarországon jön világra a legtöbb koraszülött. Évente nyolcezer baba születik idő előtt, közülük 1300-an kritikusan alacsony súllyal. Ráadásul inkubátoraink üzemóráinak száma sem felderítő.

Magyarországon a koraszülés népbetegségnek számít. Miközben az uniós átlag 4-5 százalék, addig nálunk eléri a 10 százalékot is. A koraszülöttek 12 százaléka pedig tartós károsodást szenved. Koraszülésnek ma azt az állapotot nevezzük, amikor a terhesség a 37. hét előtt befejeződik.

Kik a veszélyeztetettek?

A szakemberek szerint minél kevesebbet jár valaki terhes gondozásra, annál nagyobb a valószínűsége, hogy szövődményes terhessége legyen, és itt gyakran a fel nem ismert fertőzések következtében indul meg a koraszülés. De emellett a dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztás is előremozdítja a folyamatot, sőt, koraszülést eredményezhetnek a kezeletlen gyulladásos betegségek is. A túl fiatal lányok és a 40 év feletti nők is hajlamosabbak a koraszülésre, emellett kockázati tényezőt jelentenek a nem megfelelő higiénés körülmények, számos kór, például a vesebetegség, a magas vérnyomás, a magas vércukorszint, a húgyúti betegségek, vagy az, ha egy korábbi betegségből nem épültek fel teljesen. Ráadásul egy amerikai tanulmány szerint a koraszülöttek nagyobb valószínűséggel halnak meg gyerekkorban, felnőtt korba érve pedig kevesebb gyermekük lesz, mint a normális időre születetteknek. Néhány tuti tipp a dackorszak ellen

A Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinikáján évente 20–30 25. hét előtt született baba születik, azonban még a náluk nagyobbaknál, a 25–27 heteseknél is bizonytalan a túlélés. Az esély az életben maradásra 500–700 gramm között 40-50 százalék, 750–1000 gramm esetén az újszülött kort a babák 15-20 százaléka nem éli túl. Az angol orvosi etikai tanács legújabb jelentésében azt javasolja, hogy a terhesség 22. hetében született csecsemőket ne élesszék újra. A magyarázat egyszerű: a hosszú élesztési kísérletek nyomán kivétel nélkül súlyos idegrendszeri károsodást szenvedett gyerekek maradnak életben.

Nemzetközi modellek

Svédországban például a 24. hétnél éretlenebb koraszülötteknél már nem avatkoznak be, ha a kiseded az élet szikráját sem mutatja. Korábban egyébként a nemzetközi gyakorlat szerint legalább fél órán át kellett próbálkozni az újraélesztéssel, még akkor is, ha kilátástalannak tűnt a helyzet. Ma már az ajánlások tíz percről szólnak, ezt követően ugyanis már biztos a súlyos károsodás.  Ahogy haladunk előre a terhességi hetekkel egyre ritkább a súlyos kimenetel, 34 hét fölött már nagyon hasonlóak az eredmények az éretten született babákhoz. Magyarországnak cseppet sem kell szégyenkeznie a koraszülöttek életesélyei terén, eredményeink európai színvonalúak, néhány centrum már az európai toplistás Svédország és Csehország színvonalán dolgozik.

Egyedül az infrastruktúra állapota adhat okot a félelemre. A SE II. klinikáján például a koraszülöttek inkubátorban való elhelyezését 62 ezer üzemórát működött inkubátorok szolgálják. Európában úgy tartják, hogy biztonságosan 10-12 ezer üzemórát működhet.

Tovább tartó felelősség

Nagyon fontos, hogy az intenzív osztályról elbocsájtott koraszülöttek kezelése nem érhet véget a hazaadás pillanatában, korai utógondozásukra, szükség esetén fejlesztésükre szükség van. Kiváló „magyar módszerek” vannak a fizikoterapeuták kezében, a Katona-módszer, a Pető-féle konduktív terápia és a DSGM segítségével a koraszülöttek gyakran visszaterelhetők a normál mozgás- és értelmi fejlődés sávjába.