Kötelező oltásaink I. – a BCG

A TBC elleni az első olyan védőoltás, amelyet minden 0-6 hetes csecsemőnek meg kell kapnia. A vakcina a mycobaktérium által okozott gennyes agyhártyagyulladástól és a miliáris (egész testre kiterjedő) TBC-től védi meg a kicsiket.

A védőoltás fogalma mintegy 130 éve, még az 1870-es években született meg, az első betegség, amely ellen használták, a himlő volt. A „vakcina” elnevezést először Edward Jenner angol orvos használta, aki megfigyelte, hogy a tehénhimlővel fertőzött tehenészek nem kapják el az emberi himlőt.

Az évek során a különböző országokban más-más ütemben és mennyiségben kezdtek elterjedni az oltások, Magyarországon 1940 körültől létezik a “kötelező védőoltás” fogalma: ekkoriban diftéria, tetanusz és szamárköhögés ellen oltottak.

Mára itthon összesen 10 betegség ellen, 11 oltást kell megkapnia minden gyermeknek, ezek mindegyike életkorhoz kötött. Jelentőségük abban áll, hogy életkori sajátosságok és járványügyi adatok alapján van meghatározva az oltási rend.

A BCG

Hazánkban 1954 óta kötelező ez az oltás. A tuberkulózis elleni oltóanyag a benne lévő gyengített baktériumról kapta nevét (BCG/Bacille Calmette-Guérin). Olyan idült fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz. A kórokozó nyálcseppek révén (cseppfertőzés) jut át egyik emberről a másikra, de fertőzött állat tejének fogyasztása is veszélyes lehet.

Míg az oltást kötelezővé tevő évet megelőzően mintegy 5 ezer fertőzött volt, addig a tavalyi évben mindössze 1500 új megbetegedést regisztráltak a szakemberek. Jellemzően azok kapják csak el, akik olya régi tbc-fertőzöttek környezetében éltek, akik valamilyen oknál fogva nem folytatták a kezelést.

A beteget hosszú ideg tartó gyógyszeres kezelésben részesítik. Elkülönítik arra az időre, amíg üríti a baktériumokat. A környezete is antibiotikumot kap.

Az oltottak védetté válnak a fertőzés legsúlyosabb formájától (gümős agyhártyagyulladás és sokgócú gümős tüdőgyulladás). Nem alkalmas a BCG oltás a fertőzés terjedésének megelőzésére, és a felnőttkori tbc megakadályozására.

Az oltást minden egészséges újszülött, még a kissúlyúak és koraszülöttek is az újszülött osztályról való távozás előtt megkapják. Ha „megfogant” az oltás, a beadás helyén, a váll külső felén, 4-6 hét múlva, kicsi piros duzzanat jön létre. A duzzanat elfehéredhet, alatta genny képződhet, ami kifakadhat, és hegesen gyógyulhat. A hónaljárokban vagy a nyakon lévő nyirokcsomók enyhe duzzanata nem kóros. Akinek az oltást követően nem alakul ki heg, annak – tapasztalatok szerint – nem kell újraoltás. 

Ki nem kaphat tbc elleni BCG oltást?

Veleszületett immunhiány gyanújakor és HIV fertőzött édesanyák gyermekeinél az oltást nem végzik el újszülött korban.  Az olthatóság elbírálása orvosi feladat!

Milyen veszéllyel járhat az oltás?

Ha az oltás helyén fellépő bőrtünetek vagy a nyirokcsomó-duzzanat több hétig esetleg több hónapig is fennállhat.  Erről a gyermekorvost tájékoztatni kell. Egyik elváltozás sem súlyos, és ritkán igényel orvosi beavatkozást.