Kötelező oltásaink III. – IPV

A gyermekbénulás a XX. század elején az egyik legsúlyosabb járványügyi probléma volt. Hazánkban a legnagyobb járványok 1957-ben és 1959-ben zajlottak, 2000 körüli megbetegedéssel.

A védőoltás fogalma mintegy 130 éve, még az 1870-es években született meg, az első betegség, amely ellen használták, a himlő volt. A „vakcina” elnevezést először Edward Jenner angol orvos használta, aki megfigyelte, hogy a tehénhimlővel fertőzött tehenészek nem kapják el az emberi himlőt.

Az évek során a különböző országokban más-más ütemben és mennyiségben kezdtek elterjedni az oltások, Magyarországon 1940 körültől létezik a “kötelező védőoltás” fogalma: ekkoriban diftéria, tetanusz és szamárköhögés ellen oltottak.

Mára itthon összesen 10 betegség ellen, 11 oltást kell megkapnia minden gyermeknek, ezek mindegyike életkorhoz kötött. Jelentőségük abban áll, hogy életkori sajátosságok és járványügyi adatok alapján van meghatározva az oltási rend.

IPV – inaktivált poliovírus, azaz járványos gyermekbénulás elleni védőoltás

A XX. század elején az egyik legsúlyosabb járványügyi probléma volt. Hazánkban az első jelentős gyermekbénulás-járvány 1931-ben fordult elő, de a járványügyi helyzet igazán súlyossá az 1950-es évek közepétől vált: a legnagyobb járványok 1957-ben és 1959-ben zajlottak, 2000 körüli megbetegedéssel.

A járványos gyermekbénulás kórokozója a poliovírus 1-es, 2-es és 3-as típusai. A fertőzés főként a széklet útján, kisebb mértékben cseppfertőzéssel terjed, közvetlen érintkezéssel, fertőzött élelmiszerek, tárgyak és szennyvíz közvetítésével.

A poliovírus-fertőzések túlnyomó többségükben tünetmentesek maradnak – írja a HáziPatika.com. A megbetegedéssel járó fertőzések igen nagy része egészen enyhe, ún. abortív formában zajlik le 1-3 nap alatt, enyhe bél- vagy légúti huruttal, fejfájással. Amennyiben a bevezető szakasz után a klinikai tünetek nem szűnnek meg, 2-3 napos láztalan intervallum után kifejlődik a bénulást megelőző (preparalitikus) szak az agyhártya érintettségét mutató tünetekkel (láz, fejfájás, hányás, gerincfájdalmak, aluszékonyság vagy nyugtalanság). Ha a betegség továbbfejlődik, megjelennek a bénulások (paralitikus szakasz). Rendszerint erős izzadás, izomgyengeség és izomfájdalmak vezetik a bénulásos szakot, de előfordulhat, hogy a rövid bevezető szakasz után hirtelen kifejlődő bénulás az első észlelt tünete a betegségnek.

A védőoltások bevezetésével a járványok megfékezhetővé váltak, sőt ha minden országban következetesen végigviszik az oltásokat, a járványos gyermekbénulás lesz a következő betegség, amely a Földön felszámolhatóvá válik.

Jelenleg azonban azokban az országokban, ahol az oltottság alacsony, járványok fordulnak elő. 2010. első felében Tadzsikisztánból jelentettek járványt, ahol a 83 laboratóriumilag igazolt betegből 12 meghalt.

Az oltóanyag elölt vírusokat tartalmaz a DTP oltóanyaggal együtt kombinálva kapja a gyermek.
A gyermekbénulás elleni immunizálást 3 hónapos korban inaktivált poliovírus-vakcinával, majd 4, 5, 15 hónapos, valamint 3 és 6 éves korban élő poliovírus-vakcinával kell végezni.