Kötelező oltásaink IV. – HIB

Csak 1999 tavasza óta kötelező, életkorhoz kötött védőoltás a Haemophilus influenzae B, a gennyes agyhártyagyulladásért egyik leginkább felelős vírus elleni vakcina.

A védőoltás fogalma mintegy 130 éve, még az 1870-es években született meg, az első betegség, amely ellen használták, a himlő volt. A „vakcina” elnevezést először Edward Jenner angol orvos használta, aki megfigyelte, hogy a tehénhimlővel fertőzött tehenészek nem kapják el az emberi himlőt.

Az évek során a különböző országokban más-más ütemben és mennyiségben kezdtek elterjedni az oltások, Magyarországon 1940 körültől létezik a “kötelező védőoltás” fogalma: ekkoriban diftéria, tetanusz és szamárköhögés ellen oltottak.

Mára itthon összesen 10 betegség ellen, 11 oltást kell megkapnia minden gyermeknek, ezek mindegyike életkorhoz kötött. Jelentőségük abban áll, hogy életkori sajátosságok és járványügyi adatok alapján van meghatározva az oltási rend.

HIB – Haemophilus influenzae B kórokozó elleni védőoltás

Az oltás 1999 tavasza óta kötelező a két hónapos csecsemők számára. Az oltást 4, 5, majd 15 hónapos korban megismétlik, így a nevezett kórokozó által kiváltott gennyes agyhártyagyulladás, gégefőgyulladás megelőzhető. 2006-tól egyébként a fenti oltóanyagokat kombinált formában kapja a gyermek így csökkenthető az oltások száma.

Az oltás bevezetésére azért került sor, mert a csecsemőkorban előforduló agyhártyagyulladás egyik leggyakoribb okozója a HiB. Más kórokozó is okozhat agyhártyagyulladást, de legalább a leggyakrabban előforduló ellen lehet oltással védekezni. Az oltóanyag már korábban megjelent gyógyszertári forgalomban, de most vált lehetővé ingyenes bevezetése a csecsemők számára. Az oltás az 1999. február után született gyermekek számára kötelező és ingyenes. A korábban született gyermekek részére az oltóanyagot a szülők megvehetik. Az oltásra a 6 éven felüli gyermekeknek már nincs szükségük, mert a kórokozó már nem okoz súlyos megbetegedést.

Nem szabad elvégezni az oltást lázas állapot esetén. Enyhe felsőlégúti hurut, antibiotikum-kezelés, műtét nem akadálya az oltásnak. Ha az előző oltás alkalmával súlyos allergiás reakció lépett fel (extrém ritka, 1:1000000), az ismételt oltást nem lehet elvégezni.

Az oltás napján és másnap hőemelkedés, esetenként láz jelentkezhet.
Az oltás helye pár órával az oltás után beduzzadhat, meleg tapintatú, vérbő lehet. A gyermek ezt a jelenséget fájdalmas sírással, nyugtalansággal, étvágytalansággal jelezheti. A tünet órákig, esetenként több napig fennállhat. A következő oltásnál enyhébb reakcióra számíthatunk. A tünetek enyhítésére és a láz csillapítására lázcsillapító kúpot alkalmazhatunk.
Nem szabad nyugtató tartalmú lázcsillapítót alkalmazni és az oltott végtagot borogatni! A borogatás a tünetek enyhítésére nem alkalmas, és a szúrcsatorna befedése fertőzést okozhat!