Kötelező oltásaink V. – MMR

Az MMR a kanyaró (morbilli), a mumpsz (járványos fültőmirigy-gyulladás) és a rózsahimlő (rubeola) elleni védőoltás. Mindhárom betegség ellen egyszerre kapnak oltást a 15 hónapos korú kisbabák. A tartós védettség kialakításához 11 éves korban megismétlik az oltást.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. november 16. szabo.daniel

Az MMR a kanyaró (morbilli), a mumpsz (járványos fültőmirigy-gyulladás) és a rózsahimlő (rubeola) elleni védőoltás. Mindhárom betegség ellen egyszerre kapnak oltást a 15 hónapos korú kisbabák. A tartós védettség kialakításához 11 éves korban megismétlik az oltást.


A védőoltás fogalma mintegy 130 éve, még az 1870-es években született meg, az első betegség, amely ellen használták, a himlő volt. A „vakcina” elnevezést először Edward Jenner angol orvos használta, aki megfigyelte, hogy a tehénhimlővel fertőzött tehenészek nem kapják el az emberi himlőt.

Az évek során a különböző országokban más-más ütemben és mennyiségben kezdtek elterjedni az oltások, Magyarországon 1940 körültől létezik a “kötelező védőoltás” fogalma: ekkoriban diftéria, tetanusz és szamárköhögés ellen oltottak.

Mára itthon összesen 10 betegség ellen, 11 oltást kell megkapnia minden gyermeknek, ezek mindegyike életkorhoz kötött. Jelentőségük abban áll, hogy életkori sajátosságok és járványügyi adatok alapján van meghatározva az oltási rend.

MMR – morbilli- mumpsz- rubeola, azaz kanyaró- mumpsz- rózsahimlő elleni védőoltás

A kanyaró a védőoltások bevezetése előtt az egyik leggyakoribb megbetegedés volt, évente 15-50 ezer között változott a betegek száma. A betegség veszélyességét a szövődmények adják, melyek közül gyakrabban baktérium okozta fertőzés, ritkábban agyvelőgyulladás fordul elő. Magyarországon 1969-ben vezették be az élő legyengített vírustartalmú védőoltást. Jelenleg a kanyaró csak ritkán fordul elő, főleg külföldről behurcolt eseteket észlelünk. Az alacsony átoltottsággal rendelkező országokban rendszeresen előfordulnak járványok. 2010-ben Franciaországból és Görögországból jelentettek járványokat.

A kanyaró oltást 1989-ben kiegészítették rózsahimlő elleni oltással. A rubeola gyakran előforduló, általában enyhe lefolyású gyermekbetegség volt. Veszélyét az adja, hogy a terhesség első harmadában elszenvedett fertőzés súlyos magzatkárosodást okozhat. Az oltás következtében megszűntek a járványok, csökkent a vírusok előfordulása, így csökkent a lehetőség a fertőződésre. A kiegészítő kampányoltások segítségével az 1977 után születettek már oltásos védettséggel rendelkeznek.

A mumpsz elleni védőoltás 1991-ben csatlakozott az előző kettőhöz. Az oltás előtt szintén igen gyakran előforduló gyermekbetegség volt, veszélyét a szövődmények adták.

Mind a 3 betegség ellen élő, legyengített vírustartalmú oltóanyag van forgalomban, melyet kombinációban kap meg a gyermek. Nagyon fontos, hogy az oltás után a vírusoknak még el kell szaporodniuk ahhoz, hogy hatásukat kifejtsék, így az oltási reakció csak 2-3 hét múlva jelentkezik. Előfordulhat láz, elszórtan kiütés, nyirokcsomó duzzanat. Az esetlegesen kialakuló oltási reakció a környezetben lévő terhesre nem veszélyes.

Mindhárom betegség ellen egyszerre kapnak oltást a 15 hónapos korú kisbabák. A tartós védettség kialakításához 11 éves korban megismétlik az MMR oltást.