Kötelező oltásaink VI. – HVB

A hepatitis B, vagyis fertőző májgyulladás elleni védőoltás, amelyet születéskor és az első év folyamán periodikusan adnak be a babának, a hepatitis B vírus ellen védi meg a kisbabát. Ez a vírus a májműködést támadja, és a szervezetben a vérrel és más testnedvekkel közlekedik.

A védőoltás fogalma mintegy 130 éve, még az 1870-es években született meg, az első betegség, amely ellen használták, a himlő volt. A „vakcina” elnevezést először Edward Jenner angol orvos használta, aki megfigyelte, hogy a tehénhimlővel fertőzött tehenészek nem kapják el az emberi himlőt.

Az évek során a különböző országokban más-más ütemben és mennyiségben kezdtek elterjedni az oltások, Magyarországon 1940 körültől létezik a “kötelező védőoltás” fogalma: ekkoriban diftéria, tetanusz és szamárköhögés ellen oltottak.

Mára itthon összesen 10 betegség ellen, 11 oltást kell megkapnia minden gyermeknek, ezek mindegyike életkorhoz kötött. Jelentőségük abban áll, hogy életkori sajátosságok és járványügyi adatok alapján van meghatározva az oltási rend.

HBV – Hepatits B vírus elleni oltás

A hepatitis B, vagyis fertőző májgyulladás elleni védőoltás, amelyet születéskor és az első év folyamán periodikusan adnak be a babának, a hepatitis B vírus ellen védi meg a kisbabát. Ez a vírus a májműködést támadja, és a szervezetben a vérrel és más testnedvekkel közlekedik.

Mivel a magzat a köldökzsinóron keresztül kap tápanyagot, és az anya vérével folyamatos kapcsolatban van, ezért indokolt, hogy a védőoltást a baba a születés után mielőbb megkapja. A hepatitis B elleni vakcinából három adag szükséges ahhoz, hogy több évtizedre szóló védettség alakuljon ki, az oltások üteme 0, 1, és 6 hónap. A teljes oltási sorozat felvétele esetén (3 adag oltóanyag) a védettség életre szóló, emlékeztető oltás felvétele nem indokolt.