Láthatatlan élettársunk – 1. Az elektroszmog

Mi a közös a munkahelyben, a meghitt családi fészekben, az atombunkerben, az állatkertben, az internetkávézóban, a sztriptíz bárban és az iskolában? Rávághatjuk: az emberek. Ahol pedig emberek vannak, ott az életünket megkönnyítő felszerelések, elektromos kütyük is jelen vannak, általuk pedig az elektroszmog. Négy részes sorozatunkban összefoglaljuk a témában legfontosabb tudnivalókat.

Az elektroszmog igazából egy „rosszindulatú” elnevezése az elektromos berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzásnak. Figyelemre méltó azonban, hogy nem minden elektromágneses sugárzás káros az emberi szervezetre.

Az elektromágneses mezők szinte minden életterünket lefedik. A különböző elektromos berendezések kibocsátotta sugárzás frekvenciatartománya alapján megkülönböztethetünk alacsony és magas frekvenciájú mezőket. Általánosítva megállapítható, hogy a vezeték nélküli kommunikációs technikák (internet, rádió, mobiltelefon, tányéros tévé) generálják a magas, a klasszikus, villásdugós megoldások pedig (kenyérpirító, hajszárító, asztali lámpa) az alacsony frekvenciájú mezőket.

Hatások
Az alacsony frekvenciájú elektromos és mágneses mezőbe „botolva” elektromos áram jut a szervezetbe. Nagy intenzitásnál (pl. sok háztartási gép egyidejű használatánál) stimulálják az ideg-és izomsejteket, ezáltal akár szabályos bizsergést is lehet érezni a bőrön.

A magas frekvenciájú mezők a szövetekbe hatolva energiát adnak le az ionoknak és molekuláknak, ami felmelegedéshez vezet (ezt nevezzük termikus hatásnak).  
Csupán ebből persze nem érdemes kizárólag negatív következtetéseket levonni (főleg annak tudatában, hogy az elektromágnesességet az orvostudomány is szolgálatába állítja). Az emberi test sejtjei maguk is előállítanak és fogadnak elektromágneses jeleket, és ha olyan jelet fogad egy sejt, ami biológiailag értelmezhető számára, akkor egyszerűen végrehajtja a kapott „utasítást” és pl. növekedni kezd – ennél a pontnál fontos kiemelni, hogy a hatás tekintetében nem a jelintenzitás, hanem a behatás időtartama a mérvadó.

A hangsúly tehát azon van, hogy valami, amit nem érzünk és nem tudatosan használunk, befolyásolja a bennünk lezajló folyamatokat (amiket szintén nem érzünk és nem is tudatosíthatunk) és a minket érő egyéb környezeti hatásokkal kombinálódva beláthatatlan következményeket okozhat, melyeknek  csak enyhe és hétköznapi formái az alvászavarok, feledékenység, fejfájás, vagy akár a depresszió. A probléma viszonylag újkeletű, ezért a vonatkozó kutatások még folynak, így az eddig kapott eredmények alapján nem jelenthető ki egyértelműen, hogy pl. elektromos vezeték közelében élni egészségtelen, viszont vannak arra utaló statisztikák, melyek kimutatják, hogy az ilyen helyeken gyakoribb volt pl. a gyermekkori leukémia előfordulása.

Egy biztos: nem hibázhatunk, ha csökkentjük az elektromágneses hatások intenzitását, és lehetőségeinkhez képest kiiktatjuk a minket körülvevő elektromos berendezéseket, tehát ha épp nem használjuk őket: kihúzni, lekapcsolni, becsukni.

(A következő részben a mobil készülékek hatásait vizsgáljuk.)