Léder László: Egy jó kis „apa-forradalom” kellene
Szenvednek a férfiak attól, hogy nekik csak a pénzkereső szerep jut a családban, miközben kimaradnak a gyermekük mindennapjaiból. Erről is beszélt a csalad.hu-nak adott interjúban Léder László. Az Apa Akadémiát is vezető pszichológus szerint az egészséges fejlődésnek fontos alapja az apa jelenléte a családban.
– Apa Akadémiát vezet. Egy akadémia feladata valamilyen tudomány terjesztése, kutatása. Ön milyen problémára keresi a választ?
– Arra, hogy az elmúlt 100 évben kikerültek az apák a családból.
– Most is így van ez, amikor a liberális családmodell korát éljük?
– Erre a korra jellemző csak igazán, hogy a férfiak elsősorban kenyérkeresők lettek, a nők pedig gyakran hátrányba kerülnek a munkaerőpiacon, miközben a házimunka kizárólag rájuk hárul. Ez az apátlan családkép mellékterméke. Még értelmiségi körben is gyakran találkozom azzal az állítással, hogy a család anyából és a gyermekből áll, az apa pedig az, aki a pénzt hozza.
– Mit mond a tudomány az anya és az apa feladatáról, hatásáról?
– Egy gyermeknek ugyanannyira van szüksége az apára, mint az anyára. Sőt, a nemzetközi kutatóintézetek tudományos közleményei alapján a nemiség kialakulásában vagy a karrier és a munkahelyválasztásban az apáknak nagyobb szerepük van, mint az anyáknak. Amerikában évről évre több lány választja az apja munkáját vagy hivatási területét.
– Miért?
– Egy gyermek számára nagyon fontos az apa által képviselt hivatás, munka, elhivatottság. Az anyának még mindig megmaradt az az ősi szerepe, amely inkább a biztonságot, a családi hátteret, a féltő szeretetet adja.
– És gyakran a család kiszolgálója is. Nem?
– Ez így van. Emiatt is nagy szükség lenne a férfiak szerepének helyreállítására, hiszen ez a nőknek sem jó. Csakhogy ehhez az apákat is szerephez kellene juttatni.
– Nem lehet, hogy ez fordítva is működjön, például, hogy az apák szereposztás nélkül is több feladatot vállaljanak otthon?
– Itt kezdődik a nehézség. Tömegével találkozom olyan férfiakkal, akik megszenvedik, hogy kényszerpályán mozognak. Sőt, nagyon sok olyan anyával beszélek, akik azt gondolják, sokkal nagyobb szerepet kellene kapnia a párjának otthon. Ennek viszont nehéz eleget tenni, hiszen a társadalom berendezkedése miatt elsősorban a férfi tudja megteremteni a család egzisztenciáját, miközben sokan kifejezetten szenvednek attól, hogy kimaradnak a gyermekük életéből. Ez olyan szinten igaz a magyar családokra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint a 2008-as gazdasági válságot követően nőtt a pénzszerzéssel összefüggő elvárás a férfiakkal szemben. Ugyanakkor az is igaz, hogy sok nő érzi úgy, ha átadja a gondoskodása egy részét, akkor belőle rossz anya lesz.
– Ez ördögi körnek tűnik. Mi a megoldás?
– A szemléletváltás. Többszörös, egymással össze nem egyeztethető szerepnek kell megfelelnünk a családi, társadalmi, és a saját magunk által támasztott elvárások alapján. A család működtetése csapatmunka.
– Az anya- és apaszerep mellett a párkapcsolat sem elhanyagolható kérdés.
– A cél az lenne, hogy mindenki építhesse a karrierjét férfiként, nőként úgy, hogy a családot, a párkapcsolatot ne kelljen feladnia, egymásra is jusson idő. Ennek megvannak az útjai, az egyik például az, hogy a férfiak is több időt töltsenek a gyermekeikkel. Az Apa Akadémián például arról beszélünk, hogy ezt már a várandósság alatt el kell kezdeni. Amikor az anyai ösztönről beszélünk, mindig elmondom, hogy ugyanúgy van apai ösztön is. A felelősséget nem szabad a nők vállára tenni. A gyermekvállalás közös akarat kell, hogy legyen. A fejekben egyébként az a sztereotípia él, hogy mindig a nők szeretnének kisbabát, pedig nagyon sok olyan családdal dolgozom, amelynél éppen fordított a helyzet.