Legyünk eszkimók Grönlandon! – Pál Feri előadása

Mert ők a hideg ellenére tudnak boldogok lenni… Még hogy a boldogság a szépségtől függ!  Hát tanuljon meg szépnek látni… A munkával kapcsolatos mítoszainkról pedig ne is beszéljünk. Melyik nagyobb boldogtalanság, a gyász vagy a válás? Az apácák sem maradhatnak ki, utána egy picit elkezdjük megnézni a magyarországi helyzetet… és Feri, ott integetnek a szerzetesek!

Szépségfokok

Szóval, ha nem vagyok elég szép neked, válassz ki 10 csúnya embert, tedd közé a képemet, és rögtön nagyon elégedett leszel! Érdemes legalább egy olyan baráttal rendelkezni, aki szépnek lát és még érdemesebb, hogy Ő a házastársunk legyen! Emlékeztek, jót tesz a kapcsolatnak, ha a férjed, feleséged a barátod. Azokról a hiedelmekről meg ne is beszéljünk, hogy a rossz dolgok tartósan boldogtalanná tesznek. Aki problémaközpontúan gondolkodik, az mindig talál okot a boldogtalanságra. Inkább álljunk be eszkimónak Grönlandon, vagy legyünk naszájok!

Munkamítoszaink

Legfőbb: a munkába a pénzért és a karrierért megyünk – mítosz. A hivatástudat, az a fontos. Minél erősebb a hivatástudat, annál klasszabb a boldogság. Ahogy egy érintett mondja. „Értelmes, precíz, pontos munkám volt.” Mit gondoltok, ki mondta ezt? Anglia utolsó hóhéra. Az, amit dolgozunk, nem függ össze a boldogsággal. Nézzétek meg a hét legboldogabb chicagói szakmát. A hetedik helyen vannak s színészek, hatodikon a gyógypedagógusok, na? Gyógypedagógusok! Ez jó érzés, nem? Legalábbis Chicagóban.

Szóval az ötödiken az építészek, meglepő módon a negyedik hely az autószerelőké – na persze! Jó kis „ami” autók, mondjuk egy… De nem feltétlenül. Tudjátok, nekem van egy öreg sportkocsim. És elromlott benne a fogyasztásmérő, mert hát ez nagyon fontos egy ilyen öreg sportkocsiban. És hát megcsináltatni vittem, kicsit magyarázkodva, kicsit szégyenkezve. Mondta a szerelő miután megcsinálta: „Tudod milyen öröm nekem, hogy működik?” Szóval az autószerelők lehetnek nagyon boldogok, és itthon is. Most aztán jön az, amihez nem értek – harmadik hely az utazási szakreferenseké. Második pedig a tűzoltóké.

Kik vannak az első helyen, mit gondoltok?

Honnan tudtátok? Igen, 67%-ban legboldogabbak a chicagói papok. Nézzétek ezt a sokféle foglalkozást. Ezekből is kiderül, hogy azok a legboldogabbak, akik hivatásszerűen végeznek egy szakmát, és azok a legboldogtalanabbak, akik pénzkeresetért vagy karrierlehetőségért dolgoznak.  

A megözvegyülés boldogtalanabbá tesz, mint a válás

Téveszme! Mítosz! A válás után öt évvel leszünk annyira boldogok, mint voltunk a válás előtt három évvel. Nehéz tehertétel. Képzeljétek, akik az érettségi tablójukon mosolyognak, és nemcsak a szájuk, hanem a szemük is, mert az az igazi mosoly – huszonhét éves korukra partnerrel, házastárssal élnek a kutatások szerint. A boldogabb emberek könnyebben házasodnak. És most jön a kedvenc kutatásom. Apácákat vizsgáltak – ez egy jó csoport, mert minimális a környezeti tényező, ugyanazt az életmódot élik. Az derült ki, hogy a boldogságra való belső adottságunk összefügg a várható életkorral. Hogy jöttek erre rá? A rendfőnöknő szokása volt, hogy belépéskor egy oldalt íratott a belépőkkel. Ezeket megvizsgálva arra jöttek rá a tudósok, hogy akinek alacsony százalékban tartalmazott az írása negatív kifejezéseket, azoknak nagy százaléka megérte a nyolcvanötödik életévét.

Ez az egyik legérdekesebb dolog. A boldogság egyedi jellemzőnk része. Hálózatkutatással kielemezték a kapcsolatainkat, és arra jöttek rá, hogy az én boldogságom összefügg a kapcsolataim boldogság mintájával.

Magyarország

Itt is van hálózati hatás. Egy jó barát lehetőleg egy mérföldön belül lakjon. Milyen jó, amikor egy barátom azt mondja: Te Feri, képzeld, elköltözöm. Csak két dolgot sajnálok. A közértet és téged. Micsoda nagy dolog, hogy ezt tudta nekem mondani! Ehhez képest, mi előszeretettel panaszkodunk Magyarországon és gyanakvóak vagyunk. Az örömnek nincs meg a kidolgozott kifejezésmódja. Jól begyakoroltuk magunkat a tanult tehetetlenségbe. „Nincs mit tenni. Nem tudok cselekedni magamtól.” De a szerzetesek már ott integetnek!

Volt négy szerzetes. Érezték, hogy hamarosan meghalnak, és át kéne adni a stafétát, de nincs kinek. Elmentek a remetéhez tanácsot kérni. A remete azt mondta, úgy látom, az egyikőtök szent lesz. Erre visszamentek, és kezdték egymást méregetni és másképp csinálni a dolgokat, mondhatnám figyelve. Az arra járó emberek érezték, hogy történik valami, és odaszoktak a kertbe. Érezték, hogy jó hellyé lesz. Egyszer csak jött egy jelentkező… és ez a történet vége.