Luxus szülés közkórházban

Apa mesél. Most arról, hogy egy közkórházban is lehet gyönyörűen szülni. Főleg, ha az ablak a Bodeni-tóra néz.

Csak enyhe gyomorbántalomra gondoltam, amikor Betti alhasi fájdalmakra panaszkodott. Este még a szokásos időben lefeküdtünk, de ő egyre rosszabbul érezte magát, nyugtalanul hánykolódott az ágyban. Hajnali háromkor ideje volt indulni a korházba.

Azonnal elfogott az izgalom: hát már itt volna az ideje? Gyorsan összekaptuk a cuccainkat, és elindultunk Tettnangba. Németországban nem lehet orvost választani, csak kórházat, a környéken ez volt a legbarátságosabb. A szülészeten egy nagyon kedves bába fogadott minket. Az ügyeletes orvos pár perc múlva ultrahangos vizsgálattal megállapította, hogy minden rendben, a méhszáj már 2-3 centire nyitva van, ezért mindenképp a szülőszobában kell maradnunk. Pasztellszínű falak, szórt meleg fényű megvilágítással, egyik felében nagy, de egyáltalán nem kórházi hatású ággyal, másik végében káddal.