Mások a császáros gyerekek?
Egy korábbi cikkünkben a császármetszés „technikai” oldalát vettük górcső alá. Ezúttal megpróbáljuk összegyűjteni a - gyakran csak városi legendaként létező - lelki tényezőket, azaz, hogy vajon hatással van-e a baba-mama kapcsolatra a nem természetes szülés/születés.
Egy korábbi cikkünkben a császármetszés „technikai” oldalát vettük górcső alá. Ezúttal megpróbáljuk összegyűjteni a – gyakran csak városi legendaként létező – lelki tényezőket, azaz, hogy vajon hatással van-e a baba-mama kapcsolatra a nem természetes szülés/születés.
A császármetszésen átesett anyáknál bizonyíthatóan nagyobb arányban fordul elő a szülés utáni depresszió, szoptatási nehézségekkel küzdhetnek és lassabban lábadoznak. Ez az első, általános vélemény, amivel a szakirodalmat böngészve találkozik az ember. Tény: az életadásnak nem az a természetes módja, amikor az orvos kioperálja a magzatot az anya testéből, de ez az egyszerű – ma már rutin – eljárás anyák és újszülöttek millióinak életét mentette meg.
Ettől függetlenül gyakran hallani olyan érveket, melyek a császármetszés negatív lelki következményeire hívják fel a figyelmet. Az, hogy a gyermek nem együtt éli meg anyjával a szülés gyötrelmeit, egyfajta sértődöttséget eredményezhet a szülőben, amit a vajúdás és szülés közben felszabaduló hormonok hiányának tudnak be. Ennél prózaibb ok az, hogy az anya a szülést követően, sok esetben nem tud azonnal foglalkozni gyermekével, esetleg a szoptatásra is később kerül sor, hiszen még ápolásra szorul az újdonsült anyuka.
Sokan hasonlítják a császármetszést egy erőszakos behatoláshoz, ami teljesen váratlanul éri a gyermeket addigi biztonságos közegében. Ez a „sokk” pedig megalapozhatja későbbi személyiségét is. A szülőcsatorna elkerülésének számos jövőbeni lelki hátrányt tulajdonítanak. Ilyen például az alagút-fóbia, vagyis a játékalagutaktól, vagy szűk helyektől való félelem, amit később eredményesen lehet kezelni. Légzési nehézségek és asztma is nagyobb eséllyel alakulhat ki, hiszen a tüdőnek hirtelen kell alkalmazkodnia a megváltozott körülményekhez.
Nehezebben vizsgálható, ám pszichológusok által észlelt jelenség a döntési- és önérvényesítési képességek csökkenése. Ennek magyarázata, hogy a gyermek nem döntheti el maga, hogy mikor jöjjön a világra, illetve a másikkal való együttműködés is kimarad életük ezen szakaszában.
Természetesen nagyon nehezen bizonyíthatóak a felsorolt jelenségek, de sokan hisznek abban, hogy születésünk módja és körülményei meghatározzák későbbi életünket, másokhoz való viszonyunkat. Tehát nem jelenthetjük ki, hogy császármetszés során gyermekünk lelke sérül, csupán annyit állíthatunk, hogy hat rá.
Ennél azonban sokkal fontosabb – és ezzel majdnem mindenki egyetért -, hogy szerető, gondoskodó, biztonságot adó családban cseperedjen fel szemünk fénye, hiszen számára ez a legfontosabb. Ha nyugodt, boldog gyerekkort biztosítunk számára, ha nevelése során mi is igazán szülővé válunk, akkor születésének körülményei vajmi kevéssé fogják befolyásolni gyermekünk későbbi életét.
Olvass tovább a témában:
