Megrázó élmény – az áramütés mint háztartási baleset gyermekkorban
Az áramütés gyermekekre és felnőttekre egyaránt veszélyes. Otthonainkban leginkább az 1–5 éves korosztály van kitéve az áramütés veszélyeinek. Ők általában puszta kézzel vagy valamilyen fémtárggyal nyúlnak közvetlenül a konnektorba. A tinédzser korosztály már jellemzően a háztartási elektronikai eszközök használata során sérül.
A Bethesda Gyermekkórházba évről évre több alacsonyfeszültségű direktáramütést elszenvedett gyermek érkezik (vagyis a sérült teste közvetlen kapcsolatba kerül az áramforrással). Az áramütöttek nagy része maradványtünetek nélkül gyógyul, de igen komoly égési sérülést vagy szervkárosodást is okozhat a konnektorainkban futó 230 Volt feszültségű, 50 Herz-es váltakozó áram.
Miért veszélyes a háztartási áram?
A tüneteket és a károsodás mértékét az áram erőssége, típusa (egyenáram vagy váltóáram), a behatás ideje és az áram testen belüli útja, valamint a gyermek egészségi állapota együttesen határozza meg.
Ha az áram áthalad a szíven, akár életet veszélyeztető szívritmuszavart is képes létrehozni. Emellett változatos idegrendszeri károsodást (pl. érzés- és mozgászavart, eszméletvesztést stb.), vesekárosodást, traumás és égési sérülést, áramjegyet okozhat. (Áramjegynek nevezzük azokat a felületi és mélybe terjedő sérüléseket, amelyeket az áram a testbe be- és kilépve létrehoz). A sérült izmai görcsbe rándulhatnak, így nem képes elengedni az áramforrást, ami a hosszú behatási idő miatt igen súlyos károsodásokat eredményezhet.
Eltérő a sérülés mértéke attól függően is, hogy az áram nedves vagy száraz bőrfelülettel érintkezett-e. A nedves bőrfelület kis elektromos ellenállású, így az áram szinte akadálytalanul halad keresztül a bőrfelszínen, ekkor esélyes a mélyebb szövetek károsodása. Száraz bőrfelületen jellemzően felszínesebb sérülések keletkeznek. Tudnunk kell, hogy az áram a nagyobb ellenállású szövetekben (izmok, inak, csontok mentén) hozza létre a magasabb hőmérsékletet, ezzel együtt a nagyobb károsodást.
Hogyan lehet megelőzni az áramütést?
A legfontosabb a gondos szülői felügyelet és a kisgyermek megtanítása arra, hogy szülő jelenléte nélkül is maradjon távol a konnektortól és az elektronikai eszközöktől. Emellett sokféle olcsó műanyag vakdugó létezik, amelyek a konnektorba dugva mechanikai akadályt képeznek, így a gyermek nem képes érintkezni az áramforrással.
Érdemes a hálózatba FI (másnéven életvédelmi) relét is beszereltetni. Ez az eszköz a „szivárgó” áramot észleli, ami „hiányzik” az áramkörből a testtel való érintkezés során, és még az áramütés tényleges bekövetkezése előtt lekapcsolja a hálózatot.
Mit tegyünk, ha bekövetkezett a baj?
Az elsősegélynyújtást a saját testi épségünk figyelembevételével végezzük! Áramtalanítsunk, vagy valamilyen nem vezető tárgy segítségével távolítsuk el a gyermeket az áramforrástól. Az áramütést elszenvedett gyermek orvosi kivizsgálást igényel. Amennyiben a sérült nem lélegzik, kiterjedt égési sérülése vagy tudatzavara van, eszméletvesztése volt, esetleg görcsrohama zajlott, hívjunk mentőt! Ha ezen tünetek nem állnak fenn, saját magunk is háziorvoshoz vagy orvosi ügyeletre szállíthatjuk a gyermeket.
Mire terjed ki az orvosi vizsgálat?
Az ellátást végző orvos belátása szerint az alábbi vizsgálatokat végezheti el gyermekünknél: vér- és vizeletvizsgálat, vérgáz- és EKG-elemzés, az életfunkciók folyamatos monitorizálása, áramjegy mellett szükség esetén sebellátás, konzíliumkérés a társszakmáktól.
A kórelőzmény és a kapott vizsgálati eredmények birtokában a doktor akár be is fektetheti a gyermeket kórházi megfigyelés céljából. A megfigyelési idő változó lehet, legtöbbször nem több, mint 24 óra.
A cikk a Képmás magazin 2017. júniusi számában jelent meg.
