Mennyit számít a személyiségedben, hogy hányadik gyerek vagy?

Valóban konzervatívabb felnőttek lesznek az elsőszülött gyerekekből, míg kisebb testvéreik inkább hajlanak a lázadásra? Manapság megdőlni látszik ez a klasszikus nézet.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
kutatás
2019. április 24. Dívány

Az általánosan elterjedt nézet szerint az elsőszülött gyerekek, akiknek kiskoruktól kezdve stabil és megbecsült státuszuk van a családon belül, felnőttként felelősségteljesebb, megfontoltabb személyekké válnak, ellenben a másod- illetve harmadszülöttek, akik gyakran úgy érzik, jobban meg kell küzdeniük szüleik figyelmének elnyeréséért, inkább hajlanak a kockázatkereső, lázadó attitűdre. Napjainkban azonban megdőlni látszik ez az elmélet – számol be a ScienceAlert.

Mítosz csupán az ifjabb testvérek „lázadása”?

Frank J. Sulloway, a Kaliforniai Egyetem pszichológusának Lázadásra született (Born to Rebel) című könyve 1996-os megjelenését követően bombaként robbant a köztudatba az a hiedelem, miszerint a szülők a nagyobb, illetve kisebb testvérekkel szemben tanúsított eltérő attitűdje alapvetően meghatározza, az adott gyermekek felnőttkorukban milyen személyiséggé fejlődnek. Az azóta eltelt évtizedekben azonban egyre több tanulmány látott napvilágot, melyek cáfolni igyekeznek Sulloway megállapításait. Ezek közül a legutóbbi, egy német kutatás például egyértelműen úgy találta, hogy nincs valódi összefüggés a születési sorrend és felnőttkori személyiségünk között.

A Proceedings of the National Academy of Sciences hasábjain megjelent tanulmány első szerzője, Ralph Hertwig, a berlini Max Planck Intézet pszichológiaprofesszora, kezdetben úgy hitte, vizsgálataik megerősítik majd Sulloway elméletét – nagyot tévedett. A kutatás során Hertwig és munkatársai három különböző mintából dolgoztak: egyrészt híres felfedezők és forradalmárok életrajzát tanulmányozták, másrészt egy tizenegyezer német háztartást érintő felmérés adatait vizsgálták meg, végül pedig az ún. Basel–Berlin Kockázatkutatás eredményeit fésülték végig, melynek során tudósok ezerötszáz személyt faggattak ki rizikóvállalási hajlandóságukról – például milyen gyakran szeretkeznek védekezés nélkül, vagy vezetnek a megengedett sebességnél gyorsabban.

A bejegyzés folytatásához kattints.