Mentsük meg saját magunkat?

Az egészségfejlesztés egy olyan napjainkban újra trendi fogalom, amely a bennfenteseken túl – mint a szlogenek általában – komoly közérdeklődést még nem képes kiváltani. Az unalmas elnevezés azonban valódi értékeket takar, és mindenféle ezotériától és hittől mentes segítséget jelenthet a magunk és családunk legféltettebb kincsének, az egészségünk megőrzéséhez.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. október 23. szabo.daniel

Az egészségfejlesztés egy olyan napjainkban újra trendi fogalom, amely a bennfenteseken túl – mint a szlogenek általában – komoly közérdeklődést még nem képes kiváltani. Az unalmas elnevezés azonban valódi értékeket takar, és mindenféle ezotériától és hittől mentes segítséget jelenthet a magunk és családunk legféltettebb kincsének, az egészségünk megőrzéséhez.


Az egészségfejlesztés nem új fogalom abban az értelemben, hogy egy, már a modern civilizációs betegségek megjelenésével párhuzamos felismerést takar. Nevezetesen, hogy a modern embernek már tudatosan felügyelnie kell az egészségét meghatározó tényezőket. Az egészségfejlesztés pedig az a folyamat, amely képessé teszi erre őket, a felvilágosítás, az ösztönzés, a propaganda és tanácsadás segítségével.

Az 1986-os Ottawai Kartában az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) meghatározta az egészség előfeltételeit és részletesen definiálta az egészségfejlesztési tevékenységet. Mindennek alapja az a felismerés, hogy az egészségi állapotot a környezeti hatások (19%), az egészségügyi ellátás (11%), a genetikai állomány (27%) és az életmód (43%) is befolyásolják.

Az egészségfejlesztés tehát egy olyan folyamat, amelynek révén az egyén vagy közösség saját kezébe veszi az egészsége karbantartását, annak érdekében, hogy eljusson egy magasabb szintű jólét állapotába. És hogyan lehet ezt elérni? Mindenekelőtt annak belső megfogalmazásával, hogy az egészségünkre, mint erőforrásra tekintünk, amely ahhoz segít hozzá, hogy a mindennapokat képesek legyünk teljes fizikai és szellemi jólétben megélni. Ez az egészséges szemlélet, amely nem öncélú, nem lehet pusztán a szűkebb értelemben vett egészségügy feladata, hanem összehangolt tevékenységet követel mindenkitől, a kormánytól a társadalmi élet valamennyi ágazatától és természetesen maguktól az emberi közösségektől, családoktól és az egyéntől is.

A Nemzeti Népegészségügyi Program szerint az egészséges életre való felkészítés beruházás a jövőbe, és megfogalmazza azt is, hogy a gyermekek és a fiatalok körében a legkedvezőbbek a változás esélyei, az itt elért eredmények pedig hatással lehetnek a család egészére is. Ezért kiemelten fontos, hogy a dohányzás megelőzése, az alkohol- és drog prevenció, az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése, az egészséges fizikai környezet kialakítására való törekvés, az AIDS és más szexuális úton történő betegségek megelőzése és a lelki egészségvédelem megerősítése is itt kezdődjön el.

Dr. Simich Rita, az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgató-helyettese, az idén első alkalommal megrendezett Egészségpedagógus Napon kifejtette, hogy az egészségfejlesztési tevékenység akkor lehet igazán hatékony, hogyha megtalálja azokat a színtereket ahol az emberek egyébként is sokat előfordulnak, óvodákat, iskolákat, munkahelyeket, de ilyen helyszín lehet a játszótér, a sportpálya vagy bármilyen közösségi tér is. Ezeken a helyszíneken kell elérni a fiatalokat, a pedagógusokat, a szülőket, az Ifjúságsegítő intézményeket, a civil szervezeteket és az üzleti szférát is.

Amennyiben úgy gondolja, hogy az egészségfejlesztés egy olyan cél, amely saját környezetében pozitív változásokat hozhat, úgy a témáról bővebben az Országos Egészségfejlesztési Intézet honlapján olvashat. A szervezet célja, hogy széles körben nyújtson felvilágosítást az egészség védelmében. A szervezet számos szakmai segítségnyújtási lehetőséget kínál mindazoknak, akik úgy vélik, hogy „az egészség a teljes testi, szellemi, és szociális jóllét állapota, nem pusztán a betegség vagy a fogyatékosság hiánya” (A WHO alkotmányának előszava).