Miért AFP?

A kötelező terhességi vizsgálatok egyik legrettegettebbje a Down-kór és a nyitott gerinc szűrésére alkalmazott AFP, amely jelenleg a genetikai rendellenességek kiszűrésére szolgáló módszerek közül egyedül élvez állami támogatást. Pedig az általa kapott eredmények meglehetősen pontatlanok: csupán 80 százalékos bizonyossággal alkalmazhatóak.

Biztosan mindenkinek akadt már a körében kismama, akinek nem jól sikerült az AFP-je, aztán egy végigaggódott terhesség után egészséges kisbabát hozott a világra. Mint ahogyan az ellenkezőjéről is hallottunk már: egy rossz vizsgálati eredmény nyomán bizony sokan nem mernek kockázatot vállalni. Természetesen egy rossz AFP érték alapján senkit nem köteleznek döntésre, hiszen a szűrővizsgálatot rossz eredmények alapján továbbiak követik. Ám az mindenképpen elgondolkodtató, hogy ez a módszer – amely a szakemberek által is bevallottan rossz találati aránnyal, mintegy 80 százalékos biztonsággal működik – még mindig kötelező a kismamák számára, miközben ennél sokkal korszerűbb eljárások is léteznek már napjainkban a genetikai rendellenességek szűrésére.

Mi is az az AFP?

Létezik egy, a magzati májban termelődő fehérje, az alfa-fetoprotein (AFP), amely várandós kismama vérébe is bekerül a méhlepény közreműködésével. Ennek a fehérjének a vérben a terhesség alatt egyre magasabb az értéke, amit vérvétellel mérhetünk is. A kismamáknál a terhesség 16. hetében szokásos elvégezni az AFP-vizsgálatot, amely a magzati rendellenességek szűrésére szolgál. Egy teljesen egyszerű vérvételről van szó, nem kell éhgyomorra érkezni hozzá.

Mennyire korszerű a vizsgálat?

Ezt a módszert még a 70-es években tették kötelezővé a magyarországi terhesgondozásban, s jelenleg is ez a gyakorlat, noha léteznek sokkal korszerűbb szűrések a magzati rendellenességek kiszűrésére (lásd korábbi cikkünket). Az AFP-ről elmondható, hogy körülbelül 80 százalékos pontosságú eredménnyel szolgál, amit legfeljebb előrejelzésként lehet figyelembe venni.  

Hogyan mérik az AFP-t?

Az AFP vizsgálatakor az anyai vérben lévő anyag koncentrátuma mellett a kismama várandóssági korát, testsúlyát és testmagasságát is figyelembe veszik: összesítik az egészséges terhesség során mérhető éertékeket. Egy 16 hetes anyánál körülbelül 0,7-2,5 MOM közötti AFP érték normális, ami egy Gauss-görbén ábrázolható is.
 

Mire utalhat az AFP-nél a normális értéktől való eltérés?

Ha a mért AFP érték eltér az átlagtól, az kétféle betegséget jelezhet: Down-kórt vagy nyitott gerincet. A fenti ábrán látható, hogy milyen a görbe egy Down-kóros magzatnál, milyen egy normál terhesség esetében és nyitott gerincű magzatnál. Sajnos a Down-szindróma és a normál terhesség között igen nagy az átfedés. A nyitott gerinc során mért értékek jobban elkülönülnek az átlagtól, így a velőcső-záródási rendellenességek időben történő felismerésére ez a vizsgálat inkább alkalmas. Ezt a diagnózist egy jó minőségű ultrahangkészülék akár 95-100 százalékos pontossággal ellenőrizheti, kiegészítheti.

Mitől lehetnek fals értékek?

A magas AFP érték okozója leggyakrabban nem a rettegett velőcsőzáródási rendellenesség, hanem többes terhesség vagy várandósság alatti lepényi eredetű vérzés, ami nem mindig érzékelhető a hüvelyen keresztül. Az alacsony AFP érték sem lehet önmagában a Down-kór egyértelmű jele, ilyenkor az is előfordulhat, hogy egészen egyszerűen nem a megfelelő időpontban lett a minta levéve.

Mi vár a rossz értékekkel rendelkező kismamákra?

Az AFP-től való félelmet legkönnyebben egy 12. héten elvégezhető teszttel lehet elkerülni. Ez a vizsgálat – noha sokkal korszerűbb a támogatott AFP-nél – egyelőre csupán önerőből végeztethető el, költsége 10-33 ezer forint között mozog, attól függően, hol végeztetjük és mennyire jó minőségű az ultrahangkészülék. Akik pedig az AFP után vannak már, azok további vizsgálatokra számíthatnak, mellyel az orvosok kizárják a felmerülő rendellenesség gyanúját.