Miért kell mindig kezet mosni?

A Hepatitis A az egyik legelterjedtebb vírusfertőzés a világon, mégis hajlamosak vagyunk felületesen betartani a megelőzéséhez szükséges szabályokat. De vajon tényleg elég, ha nem eszünk mosatlan gyümölcsöt és odafigyelünk, hogy mindig tiszta legyen a kezünk?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. január 27. szabo.daniel

A Hepatitis A az egyik legelterjedtebb vírusfertőzés a világon, mégis hajlamosak vagyunk felületesen betartani a megelőzéséhez szükséges szabályokat. De vajon tényleg elég, ha nem eszünk mosatlan gyümölcsöt és odafigyelünk, hogy mindig tiszta legyen a kezünk?


A Hepatitis májgyulladással, a májsejtek károsodásával járó betegségek összefoglaló neve, melynek számtalan változatát betűjelekkel különítjük el egymástól. Az ’A’ változat az egyik legelterjedtebb, ami a gyakorlatban, mintegy 1,4 millió új beteget jelent évente, szinte bárhol a világon.

A Hepatitis A-fertőzés a gyomor- és bélrendszeren keresztül jön létre. A fertőzött ember székletével kerül a külvilágba és – mivel nagyon ellenálló és életképes – a szabad vizeken, csatornákon, szennyezett étel, vagy ital közvetítésével fertőz tovább. Ezért is fontos kiemelten a higiéniás viszonyok rendezése, az ehhez szükséges ismeretek minél korábbi elsajátítása.

A fertőzés gyakran fel sem tűnik, hiszen ezek kilencven százaléka tünetmentesen zajlik le, ám ekkor is ugyanúgy fertőz a vírus. A tünetek átlagosan négy hét lappangási idő után jelentkeznek: fáradtság, levertség, étvágytalanság, hányinger, fogyás, mérsékelt láz, sötétbarna vizelet, esetleg világos széklet, jobb bordaív alatti fájdalom.

A bevezető tünetek múlásával viszont megjelenik a bőrt és a szemek fehérjét sárgára festő jellegzetes szimptóma, mely átmeneti közérzetjavulással is jár. A kezdeti tünetek észlelésekor a laboratóriumi leletek közül, a vérben az epefesték (bilirubin) és a májsejtek károsodását jelző enzimértékek (GOT, GPT) megemelkednek, melyeken keresztül a betegség súlyosságát lehet lemérni. A sárgaság megjelenésével a vírusürítés is megszűnik.

Fiatalabbaknál a sárgaság időszaka 1-4 hét alatt megszűnik, a betegség pedig magától gyógyul, hiszen specifikus, vírusellenes szer nem létezik. Nyugodt körülmények között a tünetek enyhítésére van lehetőség és sok esetben szükség is. Természetesen súlyosságtól függetlenül mindig az orvos feladata eldönteni a kezelés módját.

A megelőzés minden esetben fontos, de ha kimondottan járványveszélyes területre utazik valaki (Közép- és Dél-Amerika, Mexikó, Ázsia (Japán kivételével), Afrika, Kelet-Európa és egyes Dél-Európai országok), akkor ajánlott a megfelelő védőoltást beadatni, hiszen – ahogyan a mondás is tartja – jobb félni, mint megijedni. Kisgyermekeknek már 12 hónapos kortól beadható, utazóknak pedig kettő, de inkább négy héttel, hogy a megfelelő védettségi szint ki tudjon alakulni.

Nem árt tehát az odafigyelés a hétköznapokban sem, de egy-egy egzotikus ország felkeresésekor se ragadjon el minket a hév és legalább az alapvető szabályokat próbáljuk meg betartani: megfelelően hőkezelt, megbízható minőségű ételeket és italokat (lehetőleg palackozott víz) fogyasszunk, kerüljük a nyers tenger gyümölcseit és mindig, lehetőleg naponta többször, alaposan mossunk kezet.